Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)

Megelőzés

A rendszeres fizikai aktivitás a COPD kialakulásának csökkent kockázatával állhat összefüggésben (1). A dohányzás komoly kockázati tényező.

A fizikai aktivitás javallata COPD-ben

COPD-ben a fizikai aktivitás a dohányzás abbahagyásával, az étrend módosításával, betegoktatással és a gyógyszeres kezeléssel együtt javasolt. Ez az életkortól, nemtől, a nehézlégzés mértékétől vagy a betegség súlyosságától függetlenül érvényes. Szakmaközi csapatmunka javasolt.

A fizikai aktivitás hatása a COPD-re

Akut hatások

A fizikai aktivitás a légzésszám gyors növekedéséhez és nehézlégzéshez vezet. A vér laktátszintje gyorsan növekszik, ami a vázizmok csökkent működését okozza.

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A stabil állapotú COPD-s egyéneknél fizikai aktivitás után csökkenhet a nehézlégzés, az életminőség javulhat, a maximális kapacitás és az izomerő fokozódhat a rendszeres fizikai aktivitás után (1. táblázat). A legtöbb tanulmány az aerob és izomerősítő tevékenységek együttes hatását értékelte, néhány pedig csak az izomerősítő tevékenységeket vizsgálta.

Aerob és izomerősítő tevékenység: az aerob rész a gyaloglást, a kerékpár ergométeres gyakorlatokat, az aerob edzést vagy a vízben végzett edzést foglalta magában, folyamatosan vagy intervallumokban végezve. Az aerob tevékenységet közepes vagy erőteljes intenzitással (a maximális kapacitás ≥ 60% és 1 RM 40-80%-a) végezték, alkalmanként 30-120 percig, heti 1-5 alkalommal, 4-52 héten keresztül (a legtöbb program 12 hétig tartott). Az izomerősítő rész edzőtermi gépeken, rugalmas ellenállási szalagokon vagy köredzésen alapult. Az alsó és felső végtag izmait érintette, és edzőtermi gépekkel vagy egyéb eszközökkel végezték közepes vagy magas intenzitással (1 RM 50-90%-a), 8-12 ismétléssel és 1-3 sorozattal, heti 2-3 alkalommal, 8-16 héten keresztül.

Az akut exacerbációban szenvedő egyéneknél javulhat az életminőség és a 6 MWD (++++), valamint csökkenhet a kórházi újrafelvételek száma (+++), ha közvetlenül az exacerbáció után kezdik meg a fizikai aktivitást (4). A fizikai aktivitás az exacerbáció után 2-21 nappal kezdődött. Kezdetben a mindennapi életben végzett tevékenységekből (ADL), majd az egyén állapotának megfelelő izomerősítő tevékenységből és aerob fizikai aktivitásból állt.

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka stabil állapotú COPD-ben.

Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás COPD-ben

Stabil COPD-ben szenvedő egyéneknek aerob és izomerősítő tevékenység ajánlandó a következő célokból:

• javítja az életminőséget (+++), növeli az aerob állóképességet (++)

Stabil COPD-ben szenvedő egyéneknek izomerősítő tevékenység ajánlandó a következő célokból:

• javítja a nehézlégzést, növeli az izomerőt (++)

Az akut exacerbációban szenvedő egyéneknek önellátási tevékenységet, majd izomerősítő tevékenységet, és ezután aerob fizikai aktivitás ajánlandó a korai felépülési szakaszban a következő célokból:

• javítja az életminőséget, növeli a 6 MWD-t (++++), csökkenti a kórházi újrafelvételt (+++)

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

Diagnózis-specifikus tanácsok

• • A fizikai aktivitást az egyénnel egyeztetve kell személyre szabni, és kezdetben orvosilag képzett személyzetnek, például gyógytornásznak kell felügyelnie.
  • Az exacerbáció miatti kórházi kezelés során a fizikai aktivitást a kórházban könnyű tevékenységekkel, például folyosón gyaloglással kell elkezdeni.
  • A közepes vagy erőteljes intenzitású aerob fizikai tevékenység folyamatosan vagy szakaszosan (1-3 perces intervallumokban) végezhető.
  • Súlyos nehézlégzésben szenvedőknél az edzés perifériás izomtréninggel, egyvégtagos gyakorlatokkal és hajlékonyságot fejlesztő gyakorlatokkal indítható, amelyek nem hatnak jelentősen a központi keringési rendszerre.
  • Ha az aerob fizikai aktivitás során az oxigén szaturáció <88%, akkor az intenzitás csökkenthető és intervallum edzés alkalmazható. Izomerősítő tevékenység és egyvégtagos gyakorlatok is alkalmazhatók.
  • A nehézlégzést és a láb fáradtságát 3 és 6 közé kell besorolni a Borg CR10® skálán.
  • Edzés közben összeszorított ajkak melletti légzés ajánlott a légzésszám csökkentése érdekében.
  • <22 kg/m2 BMI esetén dietetikussal kell konzultálni, és az energia-egyensúly elérése a cél
  • A járást segítő eszközök, például rollátor segíthet az egyénnek nagyobb távolság megtételében, és ezáltal növelheti a láb izomműködését (5).

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease – COPD) diagnosztikájáról,kezeléséről és gondozásáról. Egészségügyi szakmai irányelv. 002230

1. Hansen GM, Marott JL, Holtermann A, Gyntelberg F, Lange P, Jensen MT. Midlife cardiorespiratory fitness and the long-term risk of chronic obstructive pulmonary disease. Thorax. 2019;74(9):843-8.
2. Liao WH, Chen JW, Chen X, Lin L, Yan HY, Zhou YQ, et al. Impact of Resistance Training in Subjects With COPD: A Systematic Review and Meta-Analysis. Respiratory care. 2015;60(8):1130-45.
3. McCarthy B, Casey D, Devane D, Murphy K, Murphy E, Lacasse Y. Pulmonary rehabilitation for chronic obstructive pulmonary disease. Cochrane Database Syst Rev. 2015(2):Cd003793.
4. Puhan MA, Gimeno-Santos E, Cates CJ, Troosters T. Pulmonary rehabilitation following exacerbations of chronic obstructive pulmonary disease. Cochrane Database Syst Rev. 2016;12:CD005305.
5. Paneroni M, Simonelli C, Vitacca M, Ambrosino N. Aerobic Exercise Training in Very Severe Chronic Obstructive Pulmonary Disease: A Systematic Review and Meta- Analysis. American journal of physical medicine & rehabilitation. 2017;96(8):541-8.