Hipertónia

Magas vérnyomásról (hipertóniáról) beszélünk, amikor az erekben a nyomás túl magas, 140/90 Hgmm vagy magasabb. Az enyhén emelkedett vérnyomásban szenvedő legtöbb ember nem érez semmilyen tünetet. A nagyon magas vérnyomás fejfájást, homályos látást, mellkasi fájdalmat és egyéb tüneteket okozhat. Fontos a vérnyomás mérése, mert csak így lehet biztosan kiszűrni a kóros állapotot. Ha a magas vérnyomást nem kezelik, más szervek megbetegedéseit, például vesebetegséget, szívbetegséget és stroke-ot okozhat. Az okok szempontjából, az ismert kockázati tényezők közé tartozik az egészségtelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás, a dohány- és alkoholfogyasztás, valamint a túlsúly vagy elhízás, ezért a betegség és a szövődmények kialakulásának leghatékonyabb módja az életmód váltás, testsúly normalizálás és az egészségi állapotnak megfelelő, rendszeres fizikai aktivitás végzése.

Megelőzés

A rendszeres fizikai aktivitás a hipertónia kialakulásának csökkent kockázatával áll összefüggésben (1,2). Alkalmazható az egészségeseknél javasolt fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás.

A fizikai aktivitás javallata hipertóniában

1. fokozatban, 140 - 159/90 - 99 Hgmm vérnyomású, a szív- és érrendszeri betegségek alacsony vagy közepes kockázata mellett a fizikai aktivitás más életmód-változtatásokkal együtt javasolt első vonalbeli kezelésként. 2. fokozatban, 160-179/100-109 Hgmm vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek 1-2 rizikófaktora esetén a fizikai aktivitás egyéb életmód-változtatásokkal együtt gyógyszeres kezeléssel kombinálva javallt a normotónia eléréséhez. 3. fokozatban > 180/> 110 Hgmm vérnyomás esetén a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként az egyénre szabott fizikai aktivitás, egyéb életmód-változtatásokkal együtt javallott, néhány lehetséges kivétellel a versenysportnál (3).

A fizikai aktivitás hatása a hipertóniára

Akut hatások

Kellő intenzitású akut aerob fizikai aktivitás során a szisztolés nyomás emelkedik, míg a diasztolés nyomás viszonylag változatlan. Hipertóniás betegeknél a vérnyomásra adott válasz túlzott lehet. Az aerob fizikai aktivitás után a vérnyomás több órára a nyugalmi nyomás alá csökken, ez a „terhelés utáni hipotenzió”. A dinamikus izomerősítő tevékenység során a vérnyomás jellemzően jobban megemelkedik az aerob fizikai aktivitáshoz képest, esetenként nagyon magas szintet is elér, a perifériás ellenállás növekedésével együtt.

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A magas vérnyomásban (BP 140 Hgmm) szenvedő betegek szisztolés vérnyomása a fizikai aktivitás hatására csökken (1. táblázat). A legnagyobb vérnyomáscsökkenést akkor tapasztalták, ha az edzés aerob és dinamikus izomerősítő tevékenység kombinációjából állt (átlagos hatás: -13,5 Hgmm) és közepes intenzitású aerob fizikai aktivitás volt (átlagos hatás: -9,5 Hgmm) legalább 4 hétig (4). A fizikai aktivitás hatása azonos szintű volt az orvosi kezelés hatásával. Egy korábbi metaanalízishez (5) képest, több randomizált kontrollált vizsgálat áttekintése azt mutatta, hogy az izomerősítő tréning erősebb hatású volt, de összességében azt találták, hogy az aerob és dinamikus izomerősítő tevékenység kombinációja hatékonyabb volt, mint az egyes tevékenységtípusok önmagukban.

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka hipertóniában

Eredmény

Bizonyíték*

Hivatkozások

A fizikai aktivitás típusa

Szisztolés vérnyomás

+++

(4)

Aerob fizikai aktivitás

Szisztolés vérnyomás

+++

(4)

Izomerősítő tevékenység

Szisztolés vérnyomás

+++

(4)

Aerob és izomerősítő tevékenység

Szisztolés vérnyomás

++

(4)

Izomerősítő tevékenység

*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás hipertóniában

Hipertóniában aerob vagy izomerősítő fizikai tevékenység, vagy ezek kombinációja ajánlandó a következő célokból:

  • csökkenti a vérnyomást (+++)

A hipertóniában szenvedő egyéneknek emellett izomerősítő edzés is javasolható a következő célokból:

  • csökkenti a vérnyomást (++)

Aerob fizikai aktivitás

Intenzitás

Időtartam perc/hét

Gyakoriság nap/hét

Közepes

legalább 150

3-7

vagy

Erőteljes

legalább 75

3-5

vagy

Közepes és erőteljes intenzitás kombinálva legalább 90 percig hetente (30 perc, 3 nap/hét)

Végezhető: gyaloglás, futás, kerékpározás, úszás, vízi torna

Izomerősítő tevékenység

Gyakorlatok száma

Ismétlések

Sorozat

Gyakoriság nap/hét

8-10

8-12

1-3

2-3

Az izomerősítéshez használható bármilyen ellenállást adó eszköz, erősítő gép, gumiszalag vagy súlyzó, saját testsúly.

Nyújtás

Formája

Ismétlések

Időtartam sec/gyak

Gyakoriság nap/hét

Dinamikus

2-4

 

2-7

Alkalmazható: aktív és/vagy passzív nyújtás, stretching- auto stresching, PNF

Egyéb fizikai aktivitások

Relaxációs gyakorlatok

           

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

A hipertóniában javasolt fizikai aktivitás dózisa megfelel az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlásnak és nincs szükség további ajánlásokra.

Diagnózis-specifikus tanácsok

    • Az egyidejű béta-blokkoló kezelés során az aerob fizikai aktivitás intenzitásának felméréséhez szívritmusmérés helyett a Borg RPE-scale®-t kell használni a pulzusszám és az erőkifejtés közötti eltérő kapcsolat miatt.
    • Egyidejű koszorúér-betegségben szenvedőknek orvosi vizsgálatot követően ajánlott felkeresni egy gyógytornászt vagy más, megfelelő ismeretekkel rendelkező egészségügyi szakembert.
    • Izometriás tréning esetén: 4 x 2 perc izometriás izomkontrakciót kell végezni a maximális izometriás összehúzódás 20-50%-ával, heti 3 alkalommal.
    • A teljes kockázati profiltól, a célszervkárosodás meglététől és a vérnyomás-szabályozás szintjétől függően bizonyos esetekben – például versenysportok esetében – korlátozások vonatkozhatnak a fizikai aktivitásra (3).
    • A magas vérnyomásban és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben, például nehézlégzésben, mellkasi fájdalomban vagy aritmiában szenvedő egyéneknek szív- és érrendszeri betegségeikre optimális kezelést kell kapniuk, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot.

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

  1. Warburton DE, Charlesworth S, Ivey A, Nettlefold L, Bredin SS. A systematic review of the evidence for Canada's Physical Activity Guidelines for Adults. Int J Behav Nutr Phys Act. 2010 May 11;7:39.
  2. Powell KE, King AC, Buchner DM, Campbell WW, DiPietro L, Erickson KI, et al. The Scientific Foundation for the Physical Activity Guidelines for Americans, 2nd Edition. J Phys Act Health. 2018. Dec 17:1-11. doi: 10.1123/jpah.2018-061
  3. Niebauer J, Börjesson M, et al. Recommendations for participation in leisure time or competitive sports in athletes with arterial hypertension- A Position Statement from the Sports Cardiology Section of the European Association of Preventive Cardiology (EAPC). Eur Heart J 2018; 39: 3664-71.
  4. Naci H, Salcher-Konrad M, Dias S, Blum MR, Anova-Sahoo S, Nunan D, Ioannidis JPA. How does exercise treatment compare with antihypertensive medications? A network meta-analysis of 391 randomised controlled trials assessing exercise and medication effects on systolic blood pressure. Br J Sports Med 2019; 53(14):859-869.
  5. Börjesson M, Onerup A, Lundqvist S, Dahlöf B. Physical activity and exercise lower blood pressure in individuals with hypertension: narrative review of 27 RCTs. Br J Sports Med 2016;50:356-61.
Szerző: Dr. Veres-Balajti Ilona Létrehozás ideje: 2024.09.10 Utolsó módosítás: 2024.09.10