Koszorúér-betegség

A szívkoszorúér-betegség olyan szívbetegség, amelyben a szív artériái nem tudnak elegendő oxigénben gazdag vért szállítani a szívbe. Gyakran ischaemiás szívbetegségnek is nevezik. Lehet krónikus, a koszorúér idővel fokozatosan szűkül, ami csökkenti az izom egy részének vérellátását, vagy lehet akut, ami egy plakk -az erek falára lerakódó zsír- és mésztartalmú felrakódás- hirtelen felszakadásából és vérrögképződésből ered. A koszorúér-betegség hagyományos rizikófaktorai a magas LDL-koleszterin, alacsony HDL-koleszterin, magas vérnyomás, családi anamnézis, cukorbetegség, dohányzás és elhízás. Férfiaknál a kockázat 45 éves kor után növekszik, a nőknél pedig 55 év után. Az egészséges életmód, amely magában foglalja a helyes táplálkozást, a testsúlyszabályozást és a sok fizikai aktivitást, nagy szerepet játszhat a betegség kialakulásának megelőzésében.

Megelőzés

A rendszeres fizikai aktivitás a koszorúér-betegség kialakulásának csökkent kockázatával áll összefüggésben (1,2). Alkalmazható az egészségeseknél javasolt fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás.

A fizikai aktivitás javallata koszorúér-betegségben

Stabil koszorúér-betegség esetén a fizikai aktivitás javasolt, beleértve az egyéb életmód-változásokat is, a gyógyszeres vagy invazív kezeléstől függetlenül.

A fizikai aktivitás hatása a koszorúér-betegségre

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A koszorúér-betegségben szenvedő egyéneknél csökkenhet a halálozás és a kórházi felvételek száma, valamint javulhat az aerob állóképesség és az izomerő az edzés-alapú szívrehabilitáció (exCR) után (1. táblázat). Az ExCR aerob és/vagy izomerősítő tevékenységből állt. Az aerob fizikai aktivitást jellemzően kerékpár ergométeren, aerobik-/tornagyakorlatként, futópadon vagy köredzésként végezték, folyamatosan vagy intervallumokban. Az aerob fizikai aktivitás dózisa a vizsgálatok között változó volt; általában az aerob tevékenységet a VO2 max 60-85%-a vagy a maximális pulzus 70-95%-a közötti intenzitással végezték 30-60 percig, heti 3-5 alkalommal, 3-6 hónapon keresztül. Az izomerősítő tevékenységet 8-10 felső és/vagy alsó végtagi gyakorlatként végezték 1 RM 40-80%-ával, 10-15 ismétléssel, 1-3 sorozatban, heti 2-3 alkalommal, 3-6 hónapon keresztül. A nagy intenzitású intervallum edzés jobban javíthatja a VO2 max-ot, mint a közepes intenzitású folyamatos edzés. (3).

A kombinált aerob és izomerősítő tevékenység nagyobb VO2 max növekedést eredményez, mint az aerob vagy izomerősítő tevékenység önmagában (4,5). A csökkent kardiovaszkuláris mortalitás kockázati aránya a testmozgás hiányához képest 0,74 volt (95%-os CI 0,54-0,86). Stabil anginában szenvedő egyéneknél az exCR hatása a teljes és a kardiovaszkuláris mortalitásra, valamint a kórházi felvételekre bizonytalan a vizsgálatok kis száma és kis hatásmérete miatt (6). Az egészséggel összefüggő életminőségre vonatkozóan nem számoltak be a bizonyítékok erősségéről, tekintettel az eredménymérések és a jelentési módszerek heterogenitására (6, 7).

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka koszorúér-betegségben.

Eredmény

Bizonyíték*

Hivatkozások

A fizikai aktivitás típusa

Kardiovaszkuláris halálozás >12 hónap

+++

(7)

Aerob fizikai aktivitás vagy aerob és izomerősítő fizikai tevékenység

Kórházi felvétel

++

(7)

Aerob fizikai aktivitás vagy aerob és izomerősítő fizikai tevékenység

Aerob állóképesség (MET)

++++

(8)

Aerob fizikai aktivitás vagy aerob és izomerősítő fizikai tevékenység

Izomerő

++

(5)

Izomerősítő fizikai tevékenység

Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás koszorúér-betegségben

A stabil koszorúér-betegségben szenvedő egyéneknek aerob és izomerősítő fizikai tevékenység ajánlandó a következő célokból:

csökkenti a kardiovaszkuláris mortalitást (+++) és a kórházi felvételeket (++)

  • növeli az aerob állóképességet (++++) és az izomerőt (++)

Aerob fizikai aktivitás

Intenzitás

Időtartam perc/hét

Gyakoriság nap/hét

Közepes

legalább 150

3-5

vagy

Erőteljes

legalább 75

3-5

vagy

Közepes és erőteljes intenzitás kombinálva legalább 90 percig hetente (30 perc, 3 nap/hét)

Végezhető: gyaloglás, futás, kerékpározás, úszás, vízi torna

Izomerősítő tevékenység

Gyakorlatok száma

Ismétlések

Sorozat

Gyakoriság nap/hét

8-10

10-15

1-3

2-3

(nem egymást követő napon)

Az izomerősítéshez használható bármilyen ellenállást adó eszköz, erősítő gép, gumiszalag vagy súlyzó, saját testsúly.

Nyújtás

Formája

Ismétlések

Időtartam sec/gyak

Gyakoriság nap/hét

Statikus

2-4

10-30

2-7

Dinamikus

2-4

 

2-7

Alkalmazható: aktív és/vagy passzív nyújtás, stretching- autostresching, PNF

Egyéb fizikai aktivitások

Relaxációs gyakorlatok, jóga

           

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

A koszorúér-betegségben javasolt fizikai aktivitás megfelel az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlásnak.

Diagnózis-specifikus tanácsok

    • A megállapított koszorúér-betegségben szenvedő egyéneknek tünetkorlátozott terheléses teszten kell részt venniük (spiroergometria) illetve az izomműködés vizsgálatát gyógytornásznak vagy más egészségügyi szakembernek kell  elvégeznie, aki kellő ismeretekkel rendelkezik a megfelelő fizikai aktivitás összeállításához, az orvosi javaslatot követően.
    • Fontos, hogy akut koszorúér esemény után a terheléses EKG eredménye alapján a lehető leghamarabb megkezdjék az edzést.
    • A fizikai aktivitást orvosi felügyelet mellett kell végezni mindaddig, amíg a koszorúér-betegség stabil nem lesz.
    • A fizikai aktivitás egyéni preferenciák szerint folyamatosan vagy intervallumokban is végezhető.
    • A gyakorlat során fontos odafigyelni bármilyen szívritmuszavarra vagy kóros vérnyomásreakcióra, valamint olyan tünetekre, mint a nehézlégzés, szédülés vagy mellkasi fájdalom, amelyek a gyakorlat megszakításához fognak vezetni (lásd az ellenjavallatokat a bevezetésben).
    • A koszorúér-betegségben szenvedő egyéneknek gyakran támogatásra és bátorításra van szükségük ahhoz, hogy elkezdjék és bizonyos szinten fizikailag aktívak maradjanak a fizikai állóképességük fenntartásában.
    • Az aerob és izomerősítő edzésprogramot a szívrehabilitációs program részeként javasolt elvégezni, akár csak testmozgásként, vagy akár más életmódbeli beavatkozásokkal kombinálva. Az edzést vagy felügyelt kórházi környezetben, vagy néhány otthoni kezeléssel kombinálva végezzék. Az exCR program befejezése után az egyéneknek javasolni kell, hogy élethosszig folytassák a fizikai aktivitást a jobb fizikai állóképesség megőrzése érdekében.

 

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

  1. Warburton DE, Charlesworth S, Ivey A, Nettlefold L, Bredin SS. A systematic review of the evidence for Canada's Physical Activity Guidelines for Adults. Int J Behav Nutr Phys Act. 2010;7:39.
  2. Powell KE, King AC, Buchner DM, Campbell WW, DiPietro L, Erickson KI, et al. The Scientific Foundation for the Physical Activity Guidelines for Americans, 2nd Edition. J Phys Act Health. 2018 Dec 17:1-11. doi: 10.1123/jpah.2018-0618
  3. 3.Gomes-Neto M, Duraes AR, Reis H, Neves VR, Martinez BP, Carvalho VO. High- intensity interval training versus moderate-intensity continuous training on exercise capacity and quality of life in patients with coronary artery disease: A systematic review and meta-analysis. Eur J Prev Cardiol. 2017;24(16):1696-707.
  4. Xanthos PD, Gordon BA, Kingsley MI. Implementing resistance training in the rehabilitation of coronary heart disease: A systematic review and meta-analysis. Int J Cardiol. 2017;230:493-508.
  5. Hollings M, Mavros Y, Freeston J, Fiatarone Singh M. The effect of progressive resistance training on aerobic fitness and strength in adults with coronary heart disease: A systematic review and meta-analysis of randomised controlled trials. Eur J Prev Cardiol. 2017;24(12):1242-59.
  6. Long L, Anderson L, Dewhirst AM, He J, Bridges C, Gandhi M, et al. Exercise-based cardiac rehabilitation for adults with stable angina. Cochrane Database Syst Rev. 2018;2:CD012786.
  7. Anderson L, Thompson DR, Oldridge N, Zwisler AD, Rees K, Martin N, et al. Exercise- based cardiac rehabilitation for coronary heart disease. Cochrane Database Syst Rev. 2016;1:CD001800.
  8. Sandercock G, Hurtado V, Cardoso F. Changes in cardiorespiratory fitness in cardiac rehabilitation patients: a meta-analysis. Int J Cardiol. 2013;167(3):894-902.

 

Szerző: Dr. Veres-Balajti Ilona Létrehozás ideje: 2024.09.10 Utolsó módosítás: 2024.09.10