Ajánlások várandósság idejére és a szülés utáni időszakra egészséges kismamák részére

A várandós és szülés utáni nők elő- és utógondozása orvosi, egészségügyi felügyeletet igényel. Az egészségügyi előírásoknak megfelelően egészségügyi szakemberek írják elő, hogy a beteg kórtörténetének megfelelően a terhesség alatti és a szülés utáni időszakban van-e a fizikai aktivitásnak bármilyen akadálya, kockázata. A terhességgel vagy szüléssel kapcsolatos szövődményekkel küzdő nők esetében szükséges klinikai útmutatást kérni. 
Az alábbi ajánlások az egészséges várandós és a komplikációk nélküli szülésen átesett nőkre vonatkoznak.  

1.    Fizikai aktivitási ajánlások

A várandós nők és a kismamák számára fizikai aktivitást jelenthet a fizikai rekreáció és a szabadidősport (pl. mozgásos játék, edzés, sport), az aktív közlekedés (pl. gyaloglás, kerékpározás), a tanulás, a munka, a háztartási feladatok részeként megjelenő mozgás, legyen az munkahelyi, oktatási, otthoni vagy közösségi környezetben. 

A terhesség alatti és a szülés utáni fizikai aktivitás az anya és a magzat számára a következő egészségügyi előnyökkel jár: csökken a terhességi toxémia kockázata, a terhességi magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a túlzott terhességi súlygyarapodás, a szülési szövődmények és a szülés utáni depresszió kockázata, valamint kevesebb az újszülöttkori szövődmény, nincs káros hatása a születési súlyra; és nem nő a halvaszületés kockázata sem. 

Általános ajánlások: 
•    Javasoljuk, hogy minden várandós nő és kismama, ellenjavallat hiányában, végezzen rendszeres fizikai aktivitást a terhesség alatt és a szülés után; 
•    Végezzen hetente legalább 150 perc közepes intenzitású aerob fizikai tevékenységet;
•    A 150 perc tartalmazzon különféle aerob és izomerősítő tevékenységeket. Hasznos lehet az enyhe nyújtás hozzáadása is. 

Továbbá: 
•    Azok a nők, akik a terhesség előtt rendszeresen magas intenzitású aerob tevékenységet folytattak, vagy akik fizikailag aktívak voltak, (a lent részletezett megkötésekkel) folytathatják ezeket a tevékenységeket a terhesség alatt és a szülés utáni időszakban is.
•    Bármennyi fizikai aktivitás jobb, mint a teljes inaktivitás. 
•    Amennyiben a várandós és szülés utáni időszakban lévő nő testmozgásának mennyisége nem éri el a napi ajánlásokat, abban az esetben is pozitív egészségügyi hatással jár, ha valamennyit legalább mozog.
•    Az aktív életmódra váltást a terhelés (gyakoriság, intenzitás, edzésidő stb.) szempontjából fokozatosan kell kezdeni. 
•    A vizelettartási problémák (inkontinencia) kockázatának csökkentése érdekében a medencefenék izomzatának edzése napi rendszerességgel végezhető.

További biztonsági megfontolások a terhes nők számára fizikai tevékenység végzésekor: 

•    Kerülje a fizikai aktivitást túlzott melegben, különösen magas páratartalom mellett; 
•    Maradjon hidratált megfelelő mennyiségű vízivással a fizikai aktivitás előtt, alatt és után; 
•    Kerülje az olyan mozgásos tevékenységekben való részvételt; amelyek fizikai kontaktussal, ütközésekkel járnak, amelyek nagy esésveszélyt jelentenek; vagy korlátozhatják az oxigénellátást (például nagy magasságban végzett tevékenységek);
•    Kerülje a fekvő helyzetben végzett tevékenységeket a terhesség első trimesztere után; 
•    Amennyiben szeretne sportversenyen elindulni, vagy az ajánlott irányelveket jelentősen meghaladó mennyiségű vagy intenzitású testgyakorlást végezni, a tevékenység megkezdése előtt mindenképpen kérje ki szakorvosa véleményét.
•    Az egészségügyi szakembereknek tájékoztatást kell adniuk a várandós nőknek, hogy milyen tünetek esetén kell abbahagyniuk a mozgást, vagy csökkenteniük a terhelést.  Amennyiben a várandós nő figyelmeztető jeleket vagy tüneteket érzékel, azonnal forduljon szakorvosához!
•    Császármetszéssel történő szülés esetén a szülés után, szakorvosával egyeztetve, fokozatosan térjen vissza a fizikai aktivitáshoz.

2.    Mozgás hatása az egészségre

Milyen összefüggés van a fizikai aktivitás és az egészségi állapot között a várandós nők és kismamák esetében? 

A terhesség előtt és alatt végzett fizikai aktivitás csökkentheti a terhesség gyakori szövődményeinek kockázatát. A terhesség alatti fizikai aktivitás szignifikánsan összefügg a terhességi súlygyarapodás csökkenésével, valamint a terhességi cukorbetegség kockázatának csökkenésével, akárcsak a terhesség előtti fizikai aktivitás, beleértve a túlsúlyos vagy elhízott nőket is.
Úgy tűnik, hogy a terhesség alatti fizikai aktivitás nem növeli a terhességi hipertónia vagy a terhességi toxémia előfordulását. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a túlsúlyos vagy elhízott várandós nők között nincs szignifikáns különbség a terhességi hipertónia, illetve a terhességi toxémia előfordulási gyakoriságában a fizikai aktivitással foglalkozó intervenciós csoportokhoz viszonyítva, szemben a standard terhesgondozással. 

Régóta fennáll az az aggály, hogy az anya fizikai aktivitása káros lehet a fejlődő magzatra és a szülés lefolyására. A legújabb kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás nem jár együtt a vetélés, a halvaszületés vagy a szülési szövődmények előfordulásának megnövekedett kockázatával. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a császármetszéssel szülés gyakoriságában nincs különbség a túlsúlyos vagy elhízott és a fizikailag aktív várandós nők intervenciós csoportjai között.
A terhesség alatti fizikai aktivitás nem jár együtt a születési súlyra vagy a koraszülésre gyakorolt káros hatások fokozott kockázatával, sőt, védelmet nyújthat, csökkentve az általános kockázatot még a túlsúlyos vagy elhízott terhes nők esetében is. 
A szülés utáni időszakban az anyák számos fizikai és érzelmi változást tapasztalhatnak. Számos kutatás bizonyítja, hogy szignifikáns fordított összefüggés van a terhesség alatti fizikai aktivitás és a szülés utáni depresszió között.

Összességében: 
•    Nagy biztonsággal igazolható, hogy a terhesség alatti fizikai aktivitás csökkentheti a terhességi súlygyarapodást és a terhességi diabetes mellitus kockázatát. 
•    Közepestől erősig terjedő bizonyosság igazolja, hogy a fizikai aktivitás nem növeli a terhességi hipertónia előfordulását. 
•    Közepes bizonyosság igazolja, hogy a fizikai aktivitás nem növeli a vetélés, halvaszületés vagy szülési szövődmények előfordulását; és mérsékelt bizonyosság támasztja alá a koraszülés kockázatának csökkenését az erőteljes fizikai aktivitást végző anyáknál. 
•    Alacsony vagy közepes bizonyosság igazolja, hogy a fizikai aktivitás nem növeli annak kockázatát, hogy a baba a terhességi korhoz képest alacsony vagy a terhességi korhoz képest magas súllyal születik. 
•    A terhesség alatti fizikai aktivitás megelőzheti a szülés utáni depresszió kialakulását.
•    A várandós nők és a kismamák számára javasolt fizikai aktivitás kockázata alacsony, és az esetleges kockázatokat a mozgás egészségügyi előnyei felülmúlják.

3.    Mozgás mennyiségének hatása

Van-e összefüggés a mozgás mennyisége (a terhelés szintje, időtartama, gyakorisága, intenzitása) és az egészségnyereség között? 

A kutatásokban különböző időtartamú, intenzitású és gyakoriságú intervenciókat alkalmaztak, általánosságban azonban elmondható, hogy a kutatási eredmények többsége a heti háromszori aerob fizikai aktivitásra, jellemzően 30 és 60 perc közötti időtartamra vonatkozik. Az ajánlások olyan tanulmányok eredményeire építenek, amelyek nagyjából az általános felnőtt lakosság számára ajánlott tevékenység mennyiségével (a heti 150 perc közepes intenzitású fizikai tevékenységgel) megegyezőek. Míg a több fizikai aktivitás (a terhelés szintje, időtartama, gyakorisága, intenzitása) általában nagyobb egészségnyereséggel jár, további kutatásokra van szükség a dózis-válasz összefüggés részletesebb megértéséhez. 
Bizonyított, hogy a terhesség előtti szabadidős testmozgásban való kisebb vagy nagyobb arányú részvétel a terhességi cukorbetegség szignifikánsan alacsonyabb kockázatával jár. Csekély, de szignifikáns bizonyíték van arra is, hogy a koraszülés kockázata alacsonyabb olyan anyák esetében, akik korábban erőteljes fizikai aktivitást folytattak. Mérsékelt a bizonyosság arra, hogyha a várandós nő vagy a kismama az ajánlásokat jelentősen meghaladó szinten végez fizikai aktivitást, az jelentős egészségelőnyökkel járhat. 

Összességében: 
•    Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a terhesség alatt és a szülést követő időszakban végzett fizikai aktivitás és egészségnyereségek közötti dózis-válasz összefüggés meghatározására. 
•    A kutatások igazolják, hogy a felnőtt lakosság számára általánosan ajánlott heti 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás végzése ennél a célcsoportnál is igazoltan ugyanazokat az egészségnyereségeket hozza. 
•    Nem indokolt a felnőtt korosztálynak általánosan ajánlott közepes intenzitású fizikai aktivitási mennyiségének vagy gyakoriságának módosítása a várandós anyák vagy kismamák részére. 
•    Mérsékelt a bizonyosság arra, hogyha a várandós nő vagy a kismama az ajánlásokat jelentősen meghaladó szinten végez fizikai aktivitást, az jelentős egészségelőnyökkel járhat. 

4. Ajánlások mozgásszegénység csökkentésére:

A mozgásszegénységet a felnőttek esetében az alacsony energiafelhasználással járó ébren töltött ülő vagy fekvésben eltöltött idővel mérik, amelyet az egyén tölthet munkában, tanulással, rekreációs tevékenységekkel, közlekedési eszközön, otthoni vagy akár közösségi környezetben. A mozgásszegény, jellemzően ülő életmód, azaz az ülve töltött idő nagyobb aránya kedvezőtlen egészségügyi következményekkel jár. A mozgásszegény, jellemzően ülő-életmód, azaz az ülve töltött idő nagyobb aránya, a többi felnőtthöz hasonlóan, várandós nőknél és a kismamáknál is kedvezőtlen egészségügyi következményekkel jár.

Erős ajánlás, hogy:

•    A várandós nőknek és a kismamáknak is, mint minden felnőttnek, tudatosan korlátozniuk kell saját ülőidejüket. 
•    Egészségnyereséggel jár az ülőmunka bármilyen intenzitású (beleértve az alacsony intenzitású mozgást is) fizikai aktivitással történő megbontása, helyettesítése. 
•    A mozgásszegény életmód és kifejezetten a magas ülőidő egészségre gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében a felnőtteknek törekedniük kell arra, hogy az ajánlott fizikai aktivitási minimumot elérő fizikai aktivitást végezzenek.
•    Várandós nőknél és a kismamáknál is, mint minden felnőttnél, mozgásszegény életmód, vagyis az ülve töltött idő nagyobb aránya a következő rossz egészségügyi következményekkel jár: minden ok miatti mortalitás, szív- és érrendszeri halálozás és rákos halálozás, valamint szív- és érrendszeri betegségek, rák és 2-es típusú cukorbetegség előfordulása. 
Összességében: 
•    A felnőtt korosztályra kidolgozott általános ülő életmódra vonatkozó ajánlások kiterjeszthetőek a várandós nőkre és a kismamákra.
•    Az ülőidő csökkentésének egészségnyeresége egyértelműen meghaladja a lehetséges kockázatokat.

Források, irodalom
WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. Geneve: World Health organization, 2020 Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO