Asztma

Az asztma a légutak heterogén krónikus gyulladásos rendellenessége, amelyet visszatérő zihálás, nehézlégzés, mellkasi szorító érzés és köhögés tünetei jellemeznek. Ezek különösen éjszaka vagy kora reggel jelentkeznek. Az asztma tüneteit kiválthatja vagy súlyosbíthatja a testmozgás, amely a sportolásban és a fizikai aktivitásban való részvétel csökkenéséhez, és végső soron a dekondicionáláshoz és a kardiorespiratorikus fitnesz csökkenéséhez vezet. Később a gyenge fizikai kondíció következtében, az asztmás tüneteket még az egyszerűbb fizikai aktivitás is egyre könnyebben váltja ki. Bár a testmozgás kiválthatja a légúti elzáródást az asztmások körében, azonban a rendszeres testmozgás rövid távon kedvezően hat a légúti simaizomzatra (1) és a fizikai aktivitással szembeni tolerancia idővel kialakítható (2). Másrészt a rendszeres aerob testmozgás javítja a kardiopulmonális fittséget. Az így kialakuló jobb oxigénfelvételi kapacitás pedig a légszomj jelentkezési küszöbének növekedésével együtt segíthet az asztmásoknak abban, hogy kisebb erőfeszítéssel boldoguljanak a mindennapi életben (3). Továbbá a testmozgás csökkenti a légúti reakciókészséget és gyulladást (4-7). Az alábbi klinikai és epidemiológia vizsgálatok is igazolják a rendszeres testmozgás asztmakontrollra gyakorolt kedvező hatásait. Pl egy 2019-es RCT (8)  bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a 24 hetes rendszeres aerob testmozgás izomtréninggel és nyújtással javítja az asztmakontrollt és csökkenti a hörgőtágító gyógyszerek használatának igényét (9-13).

Megelőzés

A sportolók számára olyan környezeti tényezők, mint a hideg vagy száraz levegő, valamint a légszennyezés, beleértve a szilárd részecskéket, az allergéneket és a triklóraminokat az uszodák területén, fokozhatják a rohamok kialakulását. Ezek elkerülése, és a tünetek nélküli napokban történő kondíció növelés javíthatják az asztmás beteg életminőségét és az általános fizikai terhelhetőségét.

A fizikai hatásai asztmában

Akut hatások
Az asztmás gyermekeknél és felnőtteknél a fizikai aktivitás fokozhatja a tüneteket például a köhögést, nehézlégzést és zihálást (terhelés okozta hörgőszűkület) a tevékenység alatt vagy közvetlenül utána. Jellemzően azonban ezek a tünetek gyakran az edzés után 30-60 percen belül megszűnnek.

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai
Közepes erősségű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a rendszeres fizikai aktivitás után javulnak az asztmás gyermekek és felnőttek asztmás tünetei, életminősége és aerob állóképessége (1. táblázat).  A vizsgálatok során aerob fizikai aktivitást és közülük néhány aerob és izomerősítő fizikai aktivitást is alkalmazott. Az aerob rész gyaloglást, kerékpározást, futást, úszást, kosárlabdázást vagy vízi gyakorlatokat tartalmazott, rendszeresen vagy alkalmanként. A fizikai aktivitást közepes vagy magas intenzitással (a maximális kapacitás > 60%-a) végezték, heti 2-5 alkalommal, alkalmanként 30-90 percig 6-12 héten keresztül. (2,4,5,6)

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka asztmás gyerekeknél és felnőtteknél.

Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+)

Javasolt fizikai aktivitás asztmában

Az enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos asztmában szenvedő gyermekeknek és felnőtteknek aerob és izomerősítő fizikai tevékenység ajánlandó. Ez lehet gyaloglás, futás, úszás, kerékpározás, az izomerősítő tréning pedig ellenállást adó eszközökkel, súlyokkal vagy saját testsúlyos mozgással végezhető.

Az erősítés mellett, ajánlott a hajlékonyság fejlesztése is, mely az izmok és ízületi szalagok nyújthatóságán keresztül az ízületek megfelelő mozgástartományban történő elmozdulását teszi lehetővé.

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

Diagnózis-specifikus tanácsok

A testmozgás okozta légzési problémákkal küzdő egyének gyakran kontrollálatlan asztmában szenvednek, ami megnehezíti a fizikai aktivitást. Ezért nem gyógyszeres és gyógyszeres tanácsokat is kell kapniuk a fizikai aktivitásban való részvétel megkönnyítése érdekében.
A nem gyógyszeres tanácsok közé tartozik: a bemelegítés fontossága a fizikai aktivitás megkezdésekor (10-20 perc), intervallumokban végzett edzés, hideg időben arcmaszk használata.
A gyógyszeres javaslat magában foglalja: inhalációs kortikoszteroidok rendszeres alkalmazását, és egyes személyeknél hosszú hatású hörgőtágító és/vagy antikolinerg gyógyszerek alkalmazását (45 perccel edzés előtt).
Az akut exacerbációban szenvedő egyének nem vehetnek részt közepes vagy erőteljes intenzitású aerob fizikai tevékenységben, amíg tüneteik vannak.
Az ülő életmódot folytató asztmás gyermekeket és tinédzsereket ösztönözni kell fizikai aktivitásuk növelésére. A fizikai aktivitás védőhatással bír a súlyosabb asztma és elhízás kialakulásával szemben (19).
A súlyos asztmában szenvedő egyének gyakran ülő életmódot folytatnak, ezért a fizikai állóképesség és az asztmakontroll növelése, valamint a szisztémás gyulladás-csökkentés érdekében ajánlott a fizikai aktivitás. (20).
Az ülő életmódot folytató, asztmás felnőtteknek rendszeres fizikai aktivitást kell javasolni, mert ez javíthatja az asztma kontrollját (21).
Az asztmás és éjszakai asztmás tünetekben szenvedő gyermekeknél és felnőtteknél csökkenhetnek az éjszakai tünetek rendszeres fizikai aktivitás után (22).

Források és hivatkozások

Alapművek: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december; Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

Lucas SR, Platts-Mills TA. Physical activity and exercise in asthma: relevance to etiology and treatment. J Allergy Clin Immunol. 2005;115:928–934. doi: 10.1016/j.jaci.2005.01.033.
American College of Sports Medicine. ACSM’s guidelines for exercise testing and prescription. 7 th ed. Philadelphia: (Lippincott Williams & Wilkins, 2005).
Heikkinen SAM, Quansah R, Jaakkola JJK, Jaakkola MS. Effects of regular exercise on adult asthma. Eur J Epidemiol. 2012;27:394–407. doi: 10.1007/s10654-012-9684-8.
Freitas PD, et al. The role of exercise in a weight-loss program on clinical control in obese adults with asthma: a randomized controlled trial. Am J Respir Crit Care Med. 2017;195:32–42. doi: 10.1164/rccm.201603-0446OC.
Hewitt M, Estell K, Davis IC, Schwiebert LM. Repeated bouts of moderate-intensity aerobic exercise reduce airway reactivity in murine asthma model. Am J Respir Cell Mol Biol. 2010;42:243–249. doi: 10.1165/rcmb.2009-0038OC.
Silva RA, et al. Aerobic training reverses airway inflammation and remodelling in asthma murine model. Eur Respir J. 2010;35:994–1002. doi: 10.1183/09031936.00049509.
Barnes PJ. The cytokine network in asthma and chronic obstructive pulmonary disease. J Clin Investig. 2008;118:3546–3556. doi: 10.1172/JCI36130.
Jaakkola, J., Aalto, S., Hernberg, S., Kiihamäki, S. P., & Jaakkola, M. S. (2019). Regular exercise improves asthma control in adults: A randomized controlled trial. Scientific reports, 9(1), 12088.
Freitas PD, et al. The role of exercise in a weight-loss program on clinical control in obese adults with asthma: a randomized controlled trial. Am J Respir Crit Care Med. 2017;195:32–42. doi: 10.1164/rccm.201603-0446OC
Toennesen LL, et al. Effect of exercise and diet in nonobese asthma patients – a randomized controlled trial. J Allergy Clin Immunol Pract. 2018;6:803–811. doi: 10.1016/j.jaip.2017.09.028.
Heikkinen SAM, Mäkikyrö EMS, Hugg TT, Jaakkola MS, Jaakkola JJK. Effects of regular exercise on asthma control in young adults. J Asthma. 2018;55:726–733. doi: 10.1080/02770903.2017.1366510.
Russell MA, et al. Physical activity and asthma: a longitudinal and multi-country study. J Asthma. 2017;54:938–945. doi: 10.1080/02770903.2017.1281293.
Loponen J, et al. Daily physical activity and lung function decline in adult-onset asthma: a 12-year follow-up study. Eur Clin Respir J. 2018;24:1533753. doi: 10.1080/20018525.2018.1533753.
Eichenberger PA, Diener SN, Kofmehl R, Spengler CM. Effects of exercise training on airway hyperreactivity in asthma: a systematic review and meta-analysis. Sports Med. 2013;43(11):1157-70.
Pacheco DR, Silva MJ, Alexandrino AM, Torres RM. Exercise-related quality of life in subjects with asthma: a systematic review. The Journal of asthma : official journal of the Association for the Care of Asthma. 2012;49(5):487-95.
Joschtel B, Gomersall SR, Tweedy S, Petsky H, Chang AB, Trost SG. Effects of exercise training on physical and psychosocial health in children with chronic respiratory disease: a systematic review and meta-analysis. BMJ open sport & exercise medicine. 2018;4(1):e000409.
Carson KV, Chandratilleke MG, Picot J, Brinn MP, Esterman AJ, Smith BJ. Physical training for asthma. Cochrane Database Syst Rev. 2013;9:CD001116.
Beggs S, Foong YC, Le HC, Noor D, Wood-Baker R, Walters JA. Swimming training for asthma in children and adolescents aged 18 years and under. Cochrane Database Syst Rev. 2013;4:CD009607.
Leinaar E, Alamian A, Wang L. A systematic review of the relationship between asthma, overweight, and the effects of physical activity in youth. Annals of epidemiology. 2016;26(7):504-10.e6.
Cordova-Rivera L, Gibson PG, Gardiner PA, Powell H, McDonald VM. Physical Activity and Exercise Capacity in Severe Asthma: Key Clinical Associations. The journal of allergy and clinical immunology In practice. 2018;6(3):814-22.
Heikkinen SAM, Makikyro EMS, Hugg TT, Jaakkola MS, Jaakkola JJK. Effects of regular exercise on asthma control in young adults. The Journal of asthma : official journal of the Association for the Care of Asthma. 2018;55(7):726-33.
Francisco CO, Bhatawadekar SA, Babineau J, Reid WD, Yadollahi A. Effects of physical exercise training on nocturnal symptoms in asthma: Systematic review. PloS one. 2018;13(10):e0204953.