Daganatos megbetegedések
A daganatos megbetegedés egy közel 200 betegségből álló csoport, amelyet a belső tényezők (pl. öröklött mutációk) és környezeti hatások (például dohányfüst) okozta károsodásokból eredő abnormális sejtek ellenőrizetlen növekedése és terjedése jellemez. A daganatos megbetegedések minden korosztályt érinthetnek, de leggyakrabban idősebb felnőtteknél fordul elő. (1)
Megelőzés
A rendszeres fizikai aktivitás több daganattípus, pl. emlő-, vastagbél- és méhtestrák, kialakulásának csökkent kockázatával jár (2). Alkalmazható az egészségeseknél javasolt fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás.
A fizikai aktivitás javallata daganatos megbetegedésekben
A daganatos megbetegedések esetén mind az onkológiai kezelés alatt, mind azt követően a fizikai aktivitás egyéb életmód-változtatásokkal együtt javasolt. Krónikus daganatos betegség esetén vagy palliatív szakaszban is javasolt a fizikai aktivitás.
A fizikai aktivitás hatásai a daganatos megbetegedésekben
A rákbetegeknél a fizikai aktivitás csökkentheti a rákkal kapcsolatos fáradtságot és a szorongást.
A rendszeres fizikai aktivitás hatásai
A fizikai aktivitás az onkológiai kezelés alatt és után előnyös, és javítja a túlélést, a daganat okozta fáradtságot, az életminőséget, az aerob állóképességet és az izomerőt (1. táblázat). Mind a daganatspecifikus, mind az általános túlélés magasabb volt azoknál az egyéneknél, akiknek saját bevallásuk szerint magas a szabadidős fizikai aktivitása (emlő-, vastagbél- és prosztatarák).
Változatos intenzitású és időtartamú rendszeres fizikai aktivitás csökkentette a daganattal kapcsolatos fáradtságot. Az egészséggel összefüggő életminőség javult az aerob és/vagy izomerősítő tevékenység eredményeként, edzésenként legalább 15 percig, heti 2 alkalommal végezve. A közepes vagy magas intenzitással, aerob komponenssel végzett fizikai tevékenység (gyaloglás, kerékpározás és futás) edzésenként legalább 30 percig, heti 2-5 alkalommal és 5 hétig végezve, növelte az aerob állóképességet. A hosszabb időtartamok és a nagyobb mennyiségek azonban további pozitív hatást fejtenek ki. A heti ≥ 2 alkalommal végzett izomerősítő tevékenység növelte az izomerőt. A felügyelt edzés hatékonyabban javította az egészséggel kapcsolatos életminőséget és az izomerőt, mint az otthoni edzések.
1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka daganatos betegségben.
|
Eredmény |
Bizonyíték* |
Hivatkozások |
A fizikai aktivitás típusa |
|
Túlélés |
++ |
(2) |
Szabadidős fizikai aktivitás |
|
Daganattal kapcsolatos fáradtság |
+++ |
(3-6) |
Aerob és/vagy izomerősítő tevékenység |
|
Életminőség |
+++ |
(3, 7) |
Aerob és/vagy izomerősítő tevékenység |
|
Aerob állóképesség (VO2 max/csúcs) |
+++ |
(8, 9) |
Aerob és/vagy izomerősítő tevékenység |
|
Izomerő |
++ |
(10, 11) |
Aerob és/vagy izomerősítő tevékenység |
Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).
Javasolt fizikai aktivitás daganatos megbetegedéssel élőknek
A daganatos betegeknek aerob és izomerősítő tevékenység ajánlandó a következő célokból:
növeli a túlélést emlő-, vastagbél- és prosztatarák esetén (++)
csökkenti a daganattal kapcsolatos fáradtságot (+++)
javítja az életminőséget (+++)
növeli az aerob állóképességet (+++)
növeli az izomerőt (++)
|
|||||
|
Intenzitás |
Időtartam perc/hét |
Gyakoriság nap/hét |
|||
|
Közepes (nagyon hasznos az RPE használata) |
≥30 perc naponta (kemoterápia vagy sugárkezelés idejére érdemes a tréning idejét módosítani) |
3-5 |
|||
|
Végezhető: gyaloglás, kerékpározás, úszás (Az úszás nem írható fel azoknak, akiknek kanül van beültetve, legyengült immunrendszerűeknek vagy aktuális sugárkezelésben részesülőknek. Sztómás betegeknél is problémás lehet az úszás. |
|||||
|
Izomerősítő tevékenység |
|||||
|
Gyakorlatok száma |
Ismétlések |
Sorozat |
Gyakoriság nap/hét |
||
|
8-10 |
6-15 |
1-8 (egy-egy sorozat között legalább 60 másodperc szünetet ajánlott tartani) |
2-3 (minimum 48 óra teljen el két tréning között) |
||
|
Az izomerősítéshez használható bármilyen ellenállást adó eszköz, erősítő gép, gumiszalag vagy súlyzó, saját testsúly. Az alkalmazott súlyt az egyéni képességeknek megfelelően, fokozatosan kell emelni, elsősorban a nagyobb izomcsoportokat tréningeztetve. |
|||||
|
Nyújtás |
|||||
|
Formája |
Ismétlések |
Időtartam sec/gyak |
Gyakoriság nap/hét |
||
|
Statikus |
2-4 |
10-30 |
2-7 |
||
|
Dinamikus |
2-4 |
|
2-7 |
||
|
Alkalmazható: aktív és/vagy passzív nyújtás, stretching- auto-stretching, PNF |
|||||
|
Egyéb fizikai aktivitások |
|||||
|
Tai chi, Jóga |
|||||
Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.
VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.
RPE: Borg RPE-scale® 0-10
8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.
10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet
Diagnózis-specifikus tanácsok
A fizikai aktivitást az egyénnel egyeztetve kell személyre szabni, és kezdetben orvosilag képzett személyzetnek, például gyógytornásznak kell felügyelnie.
A tumor kezelésének mellékhatásai, beleértve a fáradtságot, hányingert és ízületi fájdalmat, csökkenthetők rendszeres fizikai aktivitással.
A fizikai aktivitás aerob állóképességre gyakorolt hatásának optimalizálása érdekében az intenzitás erőteljes vagy erőteljes és közepes kombinációjú is lehet, ha az egészségi állapot azt megengedi.
Ha a folyamatban lévő onkológiai kezelésnek súlyos mellékhatásai vannak, a fizikai aktivitás típusát és dózisát módosítani kell.
A kemoterápiás infúzió beadása után 24 órán belül nem szabad erőteljes fizikai aktivitást végezni.
Ha nagy a fertőzésveszély, az erőteljes fizikai aktivitást el kell halasztani, amíg a fertőzések kockázata csökken.
Az aktuális fertőzés a fizikai aktivitás abszolút ellenjavallata.
Megállapított osteoporosis esetén, és amikor a gyógyulás a kezelés után rendkívül rossz, a fizikai aktivitás típusát és dózisát az aktuális állapothoz kell igazítani.
A tumor műtét előtti fizikai aktivitás feltörekvő terület, amely optimalizálhatja a fizikai funkciókat és csökkentheti a műtét utáni felépülési időt (11).
Források és hivatkozások
Eredeti: FYSS-short Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december
Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023
American Cancer Society. Cancer Facts & Figures 2024. Atlanta: American Cancer Society; 2024. Available from: https://www.cancer.org/content/dam/cancer-org/research/cancer-facts-and-statistics/annual-cancer-facts-and-figures/2024/2024-cancer-facts-and-figures-acs.pdf
McTiernan A, Friedenreich CM, Katzmarzyk PT, Powell KE, Macko R, Buchner D, et al. Physical Activity in Cancer Prevention and Survival: A Systematic Review. Medicine and science in sports and exercise. 2019;51(6):1252-61.
Bergenthal N, Will A, Streckmann F, Wolkewitz KD, Monsef I, Engert A, et al. Aerobic physical exercise for adult patients with haematological malignancies. The Cochrane database of systematic reviews. 2014;11:CD009075.
Juvet LK, Thune I, Elvsaas IKO, Fors EA, Lundgren S, Bertheussen G, et al. The effect of exercise on fatigue and physical functioning in breast cancer patients during and after treatment and at 6 months follow-up: A meta-analysis. Breast (Edinburgh, Scotland). 2017;33:166-77.
Song S, Yu J, Ruan Y, Liu X, Xiu L, Yue X. Ameliorative effects of Tai Chi on cancer- related fatigue: a meta-analysis of randomized controlled trials. Supportive care in cancer : official journal of the Multinational Association of Supportive Care in Cancer. 2018;26(7):2091-102.
Tomlinson D, Diorio C, Beyene J, Sung L. Effect of exercise on cancer-related fatigue: a meta-analysis. American journal of physical medicine & rehabilitation / Association of Academic Physiatrists. 2014;93(8):675-86.
Buffart LM, Kalter J, Sweegers MG, Courneya KS, Newton RU, Aaronson NK, et al. Effects and moderators of exercise on quality of life and physical function in patients with cancer: An individual patient data meta-analysis of 34 RCTs. Cancer Treat Rev. 2017;52:91-104.
Bjorke ACH, Sweegers MG, Buffart LM, Raastad T, Nygren P, Berntsen S. Which exercise prescriptions optimize V O 2 m a x during cancer treatment?-A systematic review and meta-analysis. Scand J Med Sci Sports. 2019.
Scott JM, Zabor EC, Schwitzer E, Koelwyn GJ, Adams SC, Nilsen TS, et al. Efficacy of Exercise Therapy on Cardiorespiratory Fitness in Patients With Cancer: A Systematic Review and Meta-Analysis. Journal of clinical oncology : official journal of the American Society of Clinical Oncology. 2018;36(22):2297-305.
Braam KI, van der Torre P, Takken T, Veening MA, van Dulmen-den Broeder E, Kaspers GJ. Physical exercise training interventions for children and young adults during and after treatment for childhood cancer. The Cochrane database of systematic reviews. 2013(4):Cd008796.
American College of Sports Medicine (2014). ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription (9th edition). Philadelphia: Wolters KIuwer/Lippincott Williams & Wilkins.)
Sweegers MG, Altenburg TM, Brug J, May AM, van Vulpen JK, Aaronson NK, et al. Effects and moderators of exercise on muscle strength, muscle function and aerobic fitness in patients with cancer: a meta-analysis of individual patient data. British journal of sports medicine. 2018.Piraux E, Caty G, Reychler G. Effects of preoperative combined aerobic and resistance exercise training in cancer patients undergoing tumour resection surgery: A systematic review of randomised trials. Surgical oncology. 2018;27(3):584-94.
