Diabetes

A diabetes az anyagcsere-betegségek egy csoportja, amelyet emelkedett vércukor-koncentráció, azaz hiperglikémia jellemez inzulinszekréciós zavar és/vagy inzulinrezisztencia következtében.  A tartósan emelkedett vércukorszint hosszú távú szövődmények kialakulását okozhatja, mint például mikro- és makrovaszkuláris betegségek valamint neuropátiák kialakulása. A cukorbetegségnek két fő típusát különítjük el, 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM), és 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM). Ismert még a terhességi diabetes és az egyéb eredetű változatok, de legnagyobb számban a 2-es típusú diabetesben szenvednek.

Fontos felismerni a prediabéteszes állapotot, amelybe az inzulinrezisztencia (IR), az emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) és a lecsökkent glükóztolerancia (IGT) tartoznak bele. IR-ben a vázizom, a máj- és zsírszövet inzulinérzékenysége is károsodik, ami ezen sejtek csökkent glükózfelvételét eredményezi. Ennek kompenzálására fokozódik kezdetben az inzulintermelés.Ha ezt az állapotot nem kezelik, 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat, mert a túlműködésben a Langerhans-szigetek elfáradnak, működésük leáll, azaz kialakul a valódi diabétesz.

A rendszeres fizikai aktivitás a cukorbetegség bármely típusának kulcsfontosságú kezelési eszköze, továbbá segíthet a cukorbetegséggel összefüggő szövődmények megelőzésében is, valamint csökkenti az inzulinrezisztenciát és a T2DM progresszióját. A T2DM-ben szenvedő egyének rendszeres testmozgása javítja a glükóz toleranciát, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek számos kockázati tényezőjét és javítja az általános életminőséget. A rendszeres testmozgás megakadályozhatja vagy késleltetheti a T2DM kialakulását a prediabetesben szenvedő egyéneknél, akiknél magas a betegség kialakulásának kockázata.

Megelőzés

A rendszeres testmozgás legjobb tudásunk szerint nem jár együtt az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának csökkent kockázatával, ezzel szemben azonban, a rendszeres fizikai aktivitás a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának csökkent kockázatával áll összefüggésben (1,2). Mindkét esetben alkalmazható az egészségeseknél javasolt fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás.

A fizikai aktivitás javallata diabetesben

Az 1-es típusú cukorbetegség esetén a fizikai aktivitás egyéb életmód-változtatásokkal és inzulinkezeléssel együtt javasolt, míg a 2-es típusú cukorbetegség esetén a fizikai aktivitás egyéb életmód-változtatásokkal és gyógyszeres kezeléssel együtt kiemelten javasolt.

A fizikai aktivitás hatása a diabetesre

Akut hatások

A fizikai aktivitás növeli a hipoglikémia kockázatát a fokozott inzulinérzékenység miatt, de a fizikai aktivitás típusától függően a vércukorszint emelkedéséhez is vezethet (3,4). Ez a megnövekedett glükóz-variabilitás gyakran akadályozza az egyént abban, hogy folytassa a fizikai aktivitást (5).

Az egyetlen alkalommal végzett fizikai aktivitás növeli az inzulintól független vércukorfelvételt a vázizomzatban, lineáris dózis-hatás összefüggésben. A hatás 48 óra elteltével elmúlik.

Érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy még az ülésidő megszakítására irányuló rövid mozgások is csökkenthetik a vércukorszintet.

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

Nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+) támasztja alá, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyének rendszeres fizikai aktivitása minden életkorban javítja a glükózkontrollt (csökkent HbA1c) vagy csökkenti a mikrovaszkuláris szövődményeket (1. táblázat). Ezenkívül, a hipoglikémián keresztül fokozott a károsodások kockázata (3,4,6-8). A fizikai aktivitás azonban jól bevált egészségügyi előnyökkel jár, beleértve az életminőség és az aerob állóképesség javulását (6, 9-10) (1. táblázat). Az aerob és izomerősítő tevékenység nem fejtett ki hatást a HbA1c-re, de kismértékben befolyásolta az önellenőrzött vércukorszintet, és a derékkörfogat csökkenéséről számoltak be (11). A fizikai tevékenység aerob és izomerősítő tevékenységet is tartalmazott. Az aerob fizikai aktivitást túlnyomórészt erőteljes intenzitású intervallumokban (10×[60 s 90% Wmax, 60 s 50 W]) vagy folyamatosan kerékpár ergométeren (30 perc, 70% VO2max) végezték. A fizikai aktivitás mértéke közepes vagy erőteljes volt, legalább 30 percig tartott, és hetente háromszor végezték. Az izomerősítő tevékenység a legtöbb tanulmányban több különböző gyakorlat 8 RM 3 sorozatát tartalmazta, a sorozatok között 90 másodperces pihenővel (időtartam ~45 perc), és heti 1 edzést végezve.

Arról azonban magas bizonyosságú bizonyíték van, hogy a fizikai aktivitás 2-es típusú cukorbetegségben esetén, idővel javíthatja a glükózkontrollt (csökkent HbA1c) (2. táblázat). A rendszeres fizikai aktivitás az olyan kockázati tényezőket is pozitívan befolyásolja, mint a vérzsírszint, a vérnyomás, a vaszkuláris funkció és az aerob állóképesség (2. táblázat). A szövődmények kockázatának legnagyobb csökkenését akkor találták, amikor egy ülő életmódot folytató személy fizikailag aktívvá vált (3). Azoknál a személyeknél, akik rövid ideje cukorbetegek nagyobb volt annak a valószínűsége, hogy csak fizikai aktivitással jó glükózkontrollt érnek el, mint azok, akiknél a betegség hosszabb ideje fennállt (12,13). A HbA1c formájában mért vércukorszint csökkenése klinikailag jelentős.

A nagy dózisú és intenzitású fizikai aktivitás nagyobb hatást gyakorolt a glükóz kontrollra, mint az alacsonyabb dózis és intenzitás. Az aerob és izomerősítő tevékenység kombinációja volt a leghatékonyabb edzésmód, majd ezt követte az erőteljes intenzitású aerob fizikai aktivitás. A közepes és könnyű intenzitású aerob és izomerősítő tevékenység szintén előnyös volt, de nem olyan mértékben, mint az erőteljes intenzitású tevékenység.

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka 1-es típusú cukorbetegségben.

Eredmény

Bizonyíték*

Hivatkozások

A fizikai aktivitás típusa

HbA1c

+

(4-8, 11)

Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás

Mikrovaszkuláris szövődmények

+

(5-8)

Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás

Életminőség

++

(14, 15)

Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás

Aerob állóképesség

++

(7, 8 14, 15)

Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás

*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

2. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka 2-es típusú cukorbetegségben.

Eredmény

Bizonyíték*

Hivatkozások

A fizikai aktivitás típusa

HbA1c

++++

(6, 17-25)

Aerob és izomerősítő tevékenység

Vérzsírok

+++

(19, 20)

Aerob fizikai aktivitás

Vérnyomás

+++

(19, 20)

Aerob fizikai aktivitás

Vaszkuláris funkció

+++

(26-28)

Aerob fizikai aktivitás

Aerob állóképesség

+++

(19, 20,26,  15, 29)

Aerob fizikai aktivitás

*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás diabetesben

Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyéneknek aerob és izomerősítő tevékenység ajánlandó a következő célokból:

  • egészségi előnyök elérése, beleértve a jobb életminőséget és az aerob állóképességet (++)
  • javítja a HbA1c formájában mért glükózkontrollt és csökkenti a mikrovaszkuláris szövődmények kockázatát (+)

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyéneknek aerob és izomerősítő fizikai tevékenységet kell ajánlani a következő célokból:

  • javítja a glükóz kontrollt a HbA1c szerint mérve (++++)
  • javítja a vér lipidszintjét (+++)
  • csökkenti a vérnyomást (+++)
  • növeli az aerob állóképességet (+++)
  • javítja a vaszkuláris funkciót (+++)

Aerob fizikai aktivitás

Intenzitás

Időtartam perc/hét

Gyakoriság nap/hét

Közepes

legalább 150

3-7

(minimum két nap telhet el tréning nélkül)

vagy

Erőteljes

legalább 75

3-5

vagy

Közepes és erőteljes intenzitás kombinálva legalább 90 percig hetente (30 perc, 3 nap/hét)

Végezhető: gyaloglás, futás, kerékpározás, úszás, vízi torna, magas intenzitású intervallum edzés

Izomerősítő tevékenység

Gyakorlatok száma

Ismétlések

Sorozat

Gyakoriság nap/hét

8-10

10-15

1-3

2-3

(két nem egymást követő napon)

Az izomerősítéshez használható bármilyen ellenállást adó eszköz, erősítő gép, gumiszalag vagy súlyzó, saját testsúly.

Nyújtás

Formája

Ismétlések

Időtartam sec/gyak

Gyakoriság nap/hét

Statikus

2-4

10-30

2-7

Dinamikus

2-4

 

2-7

Alkalmazható: aktív és/vagy passzív nyújtás, stretching- autostresching, PNF

Egyéb fizikai aktivitások

Relaxációs gyakorlatok, jóga

           

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségben javasolt fizikai aktivitás megfelel az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlásnak és nincs szükség további speciális ajánlásokra.

Diagnózis-specifikus tanácsok

    • A fizikai aktivitást az egyénnel egyeztetve kell személyre szabnia orvosilag képzett személynek, például gyógytornásznak.
    • Edzés előtt és után meg kell mérni a vércukorszintet. Az edzés által kiváltott hipoglikémia kockázatának csökkentése érdekében az inzulin adagját csökkenteni kell, és szénhidrátot kell biztosítani az edzés előtt, alatt és után. A folyamatos monitorozás révén a vércukorszint valós időben ellenőrizhető edzés közben.
    • Az optimális glükózkontroll érdekében az edzések között legfeljebb két nap telhet el.
    • A szív- és érrendszeri megbetegedések magas kockázatával rendelkező egyéneknek enyhe vagy közepes szinten kell elkezdeniük az aerob fizikai aktivitást. Mind az intenzitás, mind az időtartam növelhető néhány hét után.
    • Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségben és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben szenvedő egyéneknek szív- és érrendszeri betegségeikre optimális kezelést kell kapniuk, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot.
    • Ütődés-elnyelő cipők használata javasolt, és a lábfejet rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e rajta sebek, különösen perifériás neuropátiában szenvedőknél.
    • A fizikai aktivitás hatása valószínűleg nagyobb az aerob fizikai aktivitás magasabb intenzitása és dózisa esetén.
    • A fizikai aktivitás HbA1c-re gyakorolt hatása hasonlít sok orális antidiabetikus gyógyszer hatásához.
    • Az aerob és az izomerősítő tevékenység kombinációja éri el a legnagyobb hatást.

 

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

  1. Warburton D, S. C, Ivey A, Nettlefold L, Bredin S. A systematic review of the evidence for Canada's Physical Activity Guidelines for Adults. Int J Behav Nutr Phys Act. 2010;11(7):39.
  2. Powell KE, King AC, Buchner DM, W.W. C, L. D, K.I. E, et al. The Scientific Foundation for the Physical Activity Guidelines for Americans, 2nd Edition. J Phys Act Health. 2018;Dec(17):1-11.
  3. Metcalf KM, Singhvi A, Tsalikian E, et al. Effects of moderate-to-vigorous intensity physical activity on overnight and next-day hypoglycemia in active adolescents with type 1 diabetes. Diabetes Care. 2014;37:1272-1278.
  4. Tonoli C, Heyman E, Roelands B, et al. BDNF, IGF-I, Glucose and Insulin during Continuous and Interval Exercise in Type 1 Diabetes. Int J Sports Med. 2015;36(12):955-9. doi: 10.1055/s-0035-1548886.
  5. Brazeau AS, Rabasa-Lhoret R, Strychar I, Mircescu H. Barriers to physical activity among patients with type 1 diabetes. Diabetes Care. 2008;31:2108-2109.
  6. Chimen M, Kennedy A, Nirantharakumar K, et al. What are the health benefits of physical activity in type 1 diabetes mellitus? A literature review. Diabetologia. 2012;55:542-551.
  7. Ostman C, Jewiss D, King N, Smart NA. Clinical outcomes to exercise training in type 1 diabetes: A systematic review and meta-analysis. Diabetes Res Clin Pract. 2018;139:380-391. doi: 10,1016/j.diabres.2017.11.036.
  8. Yardley J, Hay J, Abou-Setta AM, et al. AMA systematic review and meta-analysis of exercise interventions in adults with type 1 diabetes. Diabetes Res Clin Pract. 2014 ttps://doi.org/10.1016/j.diabres.2014.09.038.
  9. Brazeau AS, Leroux C, Mircescu H, Rabasa-Lhoret R. Physical activity level and body composition among adults with type 1 diabetes. Diabet Med. 2012;29:e402-e408. doi:10.1111/j.464-5491.2012.03757.x.
  10. Colberg SR, Laan R, Dassau E, Kerr D. Physical Activity and Type 1 Diabetes. Time for a Rewire? J Diabetes Sci Technol. 2015; 9(3):609–618.
  11. Ramalho AC, de Lourdes Lima M, Nunes F, et al. The effect of resistance versus aerobic training on metabolic control in patients with type-1 diabetes mellitus. Diabetes Res Clin Pract. 2006;72:271-276.
  12. Rejeski WJ, Ip EH, Bertoni AG, Bray GA, Evans G, Gregg EW, et al. Lifestyle change and mobility in obese adults with type 2 diabetes. N Engl J Med. 2012;366:1209-17.
  13. Colberg SR, Sigal RJ, Fernhall B, Regensteiner JG, Blissmer BJ, Rubin RR, et al. Exercise and type 2 diabetes: the American College of Sports Medicine and the American Diabetes Association: joint position statement executive summary. Diabetes Care. 2010;33(12):2692-6.
  14. Lukács A and Barkai L. Effect of aerobic and anaerobic exercises on glycemic control in type 1 diabetic youths. World J Diabetes. 2015;6(3):534–542. 
  15. Colberg SR, Sigal RJ, Yardley JE, et al. Physical Activity/Exercise and Diabetes: A Position Statement of the American Diabetes Association. Diabetes Care. 2016;39(11):2065-2079.
  16. Boniol M, Dragomir MA-Ohoo, Autier P, Boyle P. Physical activity and change in fasting glucose and HbA1c: a quantitative meta-analysis of randomized trials. Acta Diabetologica 2017;54(11):983-91.
  17. Boule NG, Haddad E, Kenny GP, Wells GA, Sigal RJ. Effects of exercise on glycemic control and body mass in type 2 diabetes mellitus: a meta-analysis of controlled clinical trials. JAMA : the journal of the American Medical Association. 2001;286:1218-77.
  18. Liu JX, Zhu L, Li PJ, Li N, Xu YB. Effectiveness of high-intensity interval training on glycemic control and cardiorespiratory fitness in patients with type 2 diabetes: a systematic review and meta-analysis. Aging Clinical and Experimental Research 2019;31(5):575-93.
  19. De Nardi AT, Tolves T, Lenzi TL, Signori LU, Silva A. High-intensity interval training versus continuous training on physiological and metabolic variables in prediabetes and type 2 diabetes: A meta-analysis. Diabetes Research and Clinical Practice 2018;137:149-59.
  20. Qiu S, Cai X, Sun Z, Zugel M, Steinacker JM, Schumann U. Aerobic Interval Training and Cardiometabolic Health in Patients with Type 2 Diabetes: A Meta-Analysis. Frontiers in Physiology 2017;8 NOV(1664-042X ).
  21. Jelleyman C, Yates T, O'Donovan G, Gray LJ, King JA, Khunti K, et al. The effects of high- intensity interval training on glucose regulation and insulin resistance: a meta-analysis. Obesity Reviews 2015;16(11):942-61.
  22. Liu Y, Ye W, Chen Q, Zhang Y, Kuo CH, Korivi M. Resistance Exercise Intensity is Correlated with Attenuation of HbA1c and Insulin in Patients with Type 2 Diabetes: A Systematic Review and Meta-Analysis. . International journal of environmental research and public health. 2019;16(1660-4601 ).
  23. Grace A, Chan E, Giallauria F, Graham PL, Smart NA. Clinical outcomes and glycaemic responses to different aerobic exercise training intensities in type II diabetes: a systematic review and meta-analysis. Cardiovascular Diabetology 2017;16(1475- 2840).
  24. Smith AD, Crippa A, Woodcock J, Brage S. Physical activity and incident type 2 diabetes mellitus: a systematic review and dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. Diabetologia. 2016;59(12):2527-45.
  25. Pai LW, Li TC, Hwu YJ, Chang SC, Chen LL, Chang PY. The effectiveness of regular leisure-time physical activities on long-term glycemic control in people with type 2 diabetes: A systematic review and meta-analysis. Diabetes Research and Clinical Practice 2016;113:77-85.
  26. Anand V, S. G, J. G, S. B, Pritzker M. Impact of Exercise Training on Cardiac Function Among Patients With Type 2 Diabetes: A SYSTEMATIC REVIEW AND META-ANALYSIS. Journal of Cardiopulmonary Rehabilitation and Prevention. 2018;38(6):358-65.
  27. Lee JH, Lee R, Hwang MH, Hamilton MT, Park Y. The effects of exercise on vascular endothelial function in type 2 diabetes: a systematic review and meta-analysis. Diabetology and Metabolic Syndrome 2018;10(1758-5996 ).
  28. Way KL, S.E. K, M.K. B, V.H. C, Johnson NA. The Effect of Exercise on Vascular Function and Stiffness in Type 2 Diabetes: A Systematic Review and Meta-analysis. Current Diabetes Reviews 2016;12(4):369-83.
  29. Boule NG, Kenny GP, Haddad E, Wells GA, Sigal RJ. Meta-analysis of the effect of structured exercise training on cardiorespiratory fitness in Type 2 diabetes mellitus. 2003;46:1071-81.

 

Szerző: Dr. Veres-Balajti Ilona Létrehozás ideje: 2024.09.10 Utolsó módosítás: 2024.10.01