Diabetes
A diabetes az anyagcsere-betegségek egy csoportja, amelyet emelkedett vércukor-koncentráció, azaz hiperglikémia jellemez inzulinszekréciós zavar és/vagy inzulinrezisztencia következtében. A tartósan emelkedett vércukorszint hosszú távú szövődmények kialakulását okozhatja, mint például mikro- és makrovaszkuláris betegségek valamint neuropátiák kialakulása. A cukorbetegségnek két fő típusát különítjük el, 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM), és 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM). Ismert még a terhességi diabetes és az egyéb eredetű változatok, de legnagyobb számban a 2-es típusú diabetesben szenvednek.
Fontos felismerni a prediabéteszes állapotot, amelybe az inzulinrezisztencia (IR), az emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) és a lecsökkent glükóztolerancia (IGT) tartoznak bele. IR-ben a vázizom, a máj- és zsírszövet inzulinérzékenysége is károsodik, ami ezen sejtek csökkent glükózfelvételét eredményezi. Ennek kompenzálására fokozódik kezdetben az inzulintermelés.Ha ezt az állapotot nem kezelik, 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat, mert a túlműködésben a Langerhans-szigetek elfáradnak, működésük leáll, azaz kialakul a valódi diabétesz.
A rendszeres fizikai aktivitás a cukorbetegség bármely típusának kulcsfontosságú kezelési eszköze, továbbá segíthet a cukorbetegséggel összefüggő szövődmények megelőzésében is, valamint csökkenti az inzulinrezisztenciát és a T2DM progresszióját. A T2DM-ben szenvedő egyének rendszeres testmozgása javítja a glükóz toleranciát, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek számos kockázati tényezőjét és javítja az általános életminőséget. A rendszeres testmozgás megakadályozhatja vagy késleltetheti a T2DM kialakulását a prediabetesben szenvedő egyéneknél, akiknél magas a betegség kialakulásának kockázata.
Megelőzés
A rendszeres testmozgás legjobb tudásunk szerint nem jár együtt az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának csökkent kockázatával, ezzel szemben azonban, a rendszeres fizikai aktivitás a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának csökkent kockázatával áll összefüggésben (1,2). Mindkét esetben alkalmazható az egészségeseknél javasolt fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás.
A fizikai aktivitás javallata diabetesben
Az 1-es típusú cukorbetegség esetén a fizikai aktivitás egyéb életmód-változtatásokkal és inzulinkezeléssel együtt javasolt, míg a 2-es típusú cukorbetegség esetén a fizikai aktivitás egyéb életmód-változtatásokkal és gyógyszeres kezeléssel együtt kiemelten javasolt.
A fizikai aktivitás hatása a diabetesre
Akut hatások
A fizikai aktivitás növeli a hipoglikémia kockázatát a fokozott inzulinérzékenység miatt, de a fizikai aktivitás típusától függően a vércukorszint emelkedéséhez is vezethet (3,4). Ez a megnövekedett glükóz-variabilitás gyakran akadályozza az egyént abban, hogy folytassa a fizikai aktivitást (5).
Az egyetlen alkalommal végzett fizikai aktivitás növeli az inzulintól független vércukorfelvételt a vázizomzatban, lineáris dózis-hatás összefüggésben. A hatás 48 óra elteltével elmúlik.
Érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy még az ülésidő megszakítására irányuló rövid mozgások is csökkenthetik a vércukorszintet.
A rendszeres fizikai aktivitás hatásai
Nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+) támasztja alá, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyének rendszeres fizikai aktivitása minden életkorban javítja a glükózkontrollt (csökkent HbA1c) vagy csökkenti a mikrovaszkuláris szövődményeket (1. táblázat). Ezenkívül, a hipoglikémián keresztül fokozott a károsodások kockázata (3,4,6-8). A fizikai aktivitás azonban jól bevált egészségügyi előnyökkel jár, beleértve az életminőség és az aerob állóképesség javulását (6, 9-10) (1. táblázat). Az aerob és izomerősítő tevékenység nem fejtett ki hatást a HbA1c-re, de kismértékben befolyásolta az önellenőrzött vércukorszintet, és a derékkörfogat csökkenéséről számoltak be (11). A fizikai tevékenység aerob és izomerősítő tevékenységet is tartalmazott. Az aerob fizikai aktivitást túlnyomórészt erőteljes intenzitású intervallumokban (10×[60 s 90% Wmax, 60 s 50 W]) vagy folyamatosan kerékpár ergométeren (30 perc, 70% VO2max) végezték. A fizikai aktivitás mértéke közepes vagy erőteljes volt, legalább 30 percig tartott, és hetente háromszor végezték. Az izomerősítő tevékenység a legtöbb tanulmányban több különböző gyakorlat 8 RM 3 sorozatát tartalmazta, a sorozatok között 90 másodperces pihenővel (időtartam ~45 perc), és heti 1 edzést végezve.
Arról azonban magas bizonyosságú bizonyíték van, hogy a fizikai aktivitás 2-es típusú cukorbetegségben esetén, idővel javíthatja a glükózkontrollt (csökkent HbA1c) (2. táblázat). A rendszeres fizikai aktivitás az olyan kockázati tényezőket is pozitívan befolyásolja, mint a vérzsírszint, a vérnyomás, a vaszkuláris funkció és az aerob állóképesség (2. táblázat). A szövődmények kockázatának legnagyobb csökkenését akkor találták, amikor egy ülő életmódot folytató személy fizikailag aktívvá vált (3). Azoknál a személyeknél, akik rövid ideje cukorbetegek nagyobb volt annak a valószínűsége, hogy csak fizikai aktivitással jó glükózkontrollt érnek el, mint azok, akiknél a betegség hosszabb ideje fennállt (12,13). A HbA1c formájában mért vércukorszint csökkenése klinikailag jelentős.
A nagy dózisú és intenzitású fizikai aktivitás nagyobb hatást gyakorolt a glükóz kontrollra, mint az alacsonyabb dózis és intenzitás. Az aerob és izomerősítő tevékenység kombinációja volt a leghatékonyabb edzésmód, majd ezt követte az erőteljes intenzitású aerob fizikai aktivitás. A közepes és könnyű intenzitású aerob és izomerősítő tevékenység szintén előnyös volt, de nem olyan mértékben, mint az erőteljes intenzitású tevékenység.
1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka 1-es típusú cukorbetegségben.
Eredmény |
Bizonyíték* |
Hivatkozások |
A fizikai aktivitás típusa |
HbA1c |
+ |
(4-8, 11) |
Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás |
Mikrovaszkuláris szövődmények |
+ |
(5-8) |
Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás |
Életminőség |
++ |
(14, 15) |
Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás |
Aerob állóképesség |
++ |
(7, 8 14, 15) |
Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás |
*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).
2. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka 2-es típusú cukorbetegségben.
Eredmény |
Bizonyíték* |
Hivatkozások |
A fizikai aktivitás típusa |
HbA1c |
++++ |
(6, 17-25) |
Aerob és izomerősítő tevékenység |
Vérzsírok |
+++ |
(19, 20) |
Aerob fizikai aktivitás |
Vérnyomás |
+++ |
(19, 20) |
Aerob fizikai aktivitás |
Vaszkuláris funkció |
+++ |
(26-28) |
Aerob fizikai aktivitás |
Aerob állóképesség |
+++ |
(19, 20,26, 15, 29) |
Aerob fizikai aktivitás |
*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).
Javasolt fizikai aktivitás diabetesben
Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyéneknek aerob és izomerősítő tevékenység ajánlandó a következő célokból:
- egészségi előnyök elérése, beleértve a jobb életminőséget és az aerob állóképességet (++)
- javítja a HbA1c formájában mért glükózkontrollt és csökkenti a mikrovaszkuláris szövődmények kockázatát (+)
A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyéneknek aerob és izomerősítő fizikai tevékenységet kell ajánlani a következő célokból:
- javítja a glükóz kontrollt a HbA1c szerint mérve (++++)
- javítja a vér lipidszintjét (+++)
- csökkenti a vérnyomást (+++)
- növeli az aerob állóképességet (+++)
- javítja a vaszkuláris funkciót (+++)
Aerob fizikai aktivitás |
|||||
Intenzitás |
Időtartam perc/hét |
Gyakoriság nap/hét |
|||
Közepes |
legalább 150 |
3-7 (minimum két nap telhet el tréning nélkül) |
|||
vagy |
|||||
Erőteljes |
legalább 75 |
3-5 |
|||
vagy |
|||||
Közepes és erőteljes intenzitás kombinálva legalább 90 percig hetente (30 perc, 3 nap/hét) |
|||||
Végezhető: gyaloglás, futás, kerékpározás, úszás, vízi torna, magas intenzitású intervallum edzés |
|||||
Izomerősítő tevékenység |
|||||
Gyakorlatok száma |
Ismétlések |
Sorozat |
Gyakoriság nap/hét |
||
8-10 |
10-15 |
1-3 |
2-3 (két nem egymást követő napon) |
||
Az izomerősítéshez használható bármilyen ellenállást adó eszköz, erősítő gép, gumiszalag vagy súlyzó, saját testsúly. |
|||||
Nyújtás |
|||||
Formája |
Ismétlések |
Időtartam sec/gyak |
Gyakoriság nap/hét |
||
Statikus |
2-4 |
10-30 |
2-7 |
||
Dinamikus |
2-4 |
|
2-7 |
||
Alkalmazható: aktív és/vagy passzív nyújtás, stretching- autostresching, PNF |
|||||
Egyéb fizikai aktivitások |
|||||
Relaxációs gyakorlatok, jóga |
|||||
Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.
VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.
RPE: Borg RPE-scale® 0-10
8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.
10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet
Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségben javasolt fizikai aktivitás megfelel az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlásnak és nincs szükség további speciális ajánlásokra.
Diagnózis-specifikus tanácsok
-
- A fizikai aktivitást az egyénnel egyeztetve kell személyre szabnia orvosilag képzett személynek, például gyógytornásznak.
- Edzés előtt és után meg kell mérni a vércukorszintet. Az edzés által kiváltott hipoglikémia kockázatának csökkentése érdekében az inzulin adagját csökkenteni kell, és szénhidrátot kell biztosítani az edzés előtt, alatt és után. A folyamatos monitorozás révén a vércukorszint valós időben ellenőrizhető edzés közben.
- Az optimális glükózkontroll érdekében az edzések között legfeljebb két nap telhet el.
- A szív- és érrendszeri megbetegedések magas kockázatával rendelkező egyéneknek enyhe vagy közepes szinten kell elkezdeniük az aerob fizikai aktivitást. Mind az intenzitás, mind az időtartam növelhető néhány hét után.
- Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségben és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben szenvedő egyéneknek szív- és érrendszeri betegségeikre optimális kezelést kell kapniuk, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot.
- Ütődés-elnyelő cipők használata javasolt, és a lábfejet rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e rajta sebek, különösen perifériás neuropátiában szenvedőknél.
- A fizikai aktivitás hatása valószínűleg nagyobb az aerob fizikai aktivitás magasabb intenzitása és dózisa esetén.
- A fizikai aktivitás HbA1c-re gyakorolt hatása hasonlít sok orális antidiabetikus gyógyszer hatásához.
- Az aerob és az izomerősítő tevékenység kombinációja éri el a legnagyobb hatást.
Források és hivatkozások
Eredeti: FYSS-short Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december
Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023
- Warburton D, S. C, Ivey A, Nettlefold L, Bredin S. A systematic review of the evidence for Canada's Physical Activity Guidelines for Adults. Int J Behav Nutr Phys Act. 2010;11(7):39.
- Powell KE, King AC, Buchner DM, W.W. C, L. D, K.I. E, et al. The Scientific Foundation for the Physical Activity Guidelines for Americans, 2nd Edition. J Phys Act Health. 2018;Dec(17):1-11.
- Metcalf KM, Singhvi A, Tsalikian E, et al. Effects of moderate-to-vigorous intensity physical activity on overnight and next-day hypoglycemia in active adolescents with type 1 diabetes. Diabetes Care. 2014;37:1272-1278.
- Tonoli C, Heyman E, Roelands B, et al. BDNF, IGF-I, Glucose and Insulin during Continuous and Interval Exercise in Type 1 Diabetes. Int J Sports Med. 2015;36(12):955-9. doi: 10.1055/s-0035-1548886.
- Brazeau AS, Rabasa-Lhoret R, Strychar I, Mircescu H. Barriers to physical activity among patients with type 1 diabetes. Diabetes Care. 2008;31:2108-2109.
- Chimen M, Kennedy A, Nirantharakumar K, et al. What are the health benefits of physical activity in type 1 diabetes mellitus? A literature review. Diabetologia. 2012;55:542-551.
- Ostman C, Jewiss D, King N, Smart NA. Clinical outcomes to exercise training in type 1 diabetes: A systematic review and meta-analysis. Diabetes Res Clin Pract. 2018;139:380-391. doi: 10,1016/j.diabres.2017.11.036.
- Yardley J, Hay J, Abou-Setta AM, et al. AMA systematic review and meta-analysis of exercise interventions in adults with type 1 diabetes. Diabetes Res Clin Pract. 2014 ttps://doi.org/10.1016/j.diabres.2014.09.038.
- Brazeau AS, Leroux C, Mircescu H, Rabasa-Lhoret R. Physical activity level and body composition among adults with type 1 diabetes. Diabet Med. 2012;29:e402-e408. doi:10.1111/j.464-5491.2012.03757.x.
- Colberg SR, Laan R, Dassau E, Kerr D. Physical Activity and Type 1 Diabetes. Time for a Rewire? J Diabetes Sci Technol. 2015; 9(3):609–618.
- Ramalho AC, de Lourdes Lima M, Nunes F, et al. The effect of resistance versus aerobic training on metabolic control in patients with type-1 diabetes mellitus. Diabetes Res Clin Pract. 2006;72:271-276.
- Rejeski WJ, Ip EH, Bertoni AG, Bray GA, Evans G, Gregg EW, et al. Lifestyle change and mobility in obese adults with type 2 diabetes. N Engl J Med. 2012;366:1209-17.
- Colberg SR, Sigal RJ, Fernhall B, Regensteiner JG, Blissmer BJ, Rubin RR, et al. Exercise and type 2 diabetes: the American College of Sports Medicine and the American Diabetes Association: joint position statement executive summary. Diabetes Care. 2010;33(12):2692-6.
- Lukács A and Barkai L. Effect of aerobic and anaerobic exercises on glycemic control in type 1 diabetic youths. World J Diabetes. 2015;6(3):534–542.
- Colberg SR, Sigal RJ, Yardley JE, et al. Physical Activity/Exercise and Diabetes: A Position Statement of the American Diabetes Association. Diabetes Care. 2016;39(11):2065-2079.
- Boniol M, Dragomir MA-Ohoo, Autier P, Boyle P. Physical activity and change in fasting glucose and HbA1c: a quantitative meta-analysis of randomized trials. Acta Diabetologica 2017;54(11):983-91.
- Boule NG, Haddad E, Kenny GP, Wells GA, Sigal RJ. Effects of exercise on glycemic control and body mass in type 2 diabetes mellitus: a meta-analysis of controlled clinical trials. JAMA : the journal of the American Medical Association. 2001;286:1218-77.
- Liu JX, Zhu L, Li PJ, Li N, Xu YB. Effectiveness of high-intensity interval training on glycemic control and cardiorespiratory fitness in patients with type 2 diabetes: a systematic review and meta-analysis. Aging Clinical and Experimental Research 2019;31(5):575-93.
- De Nardi AT, Tolves T, Lenzi TL, Signori LU, Silva A. High-intensity interval training versus continuous training on physiological and metabolic variables in prediabetes and type 2 diabetes: A meta-analysis. Diabetes Research and Clinical Practice 2018;137:149-59.
- Qiu S, Cai X, Sun Z, Zugel M, Steinacker JM, Schumann U. Aerobic Interval Training and Cardiometabolic Health in Patients with Type 2 Diabetes: A Meta-Analysis. Frontiers in Physiology 2017;8 NOV(1664-042X ).
- Jelleyman C, Yates T, O'Donovan G, Gray LJ, King JA, Khunti K, et al. The effects of high- intensity interval training on glucose regulation and insulin resistance: a meta-analysis. Obesity Reviews 2015;16(11):942-61.
- Liu Y, Ye W, Chen Q, Zhang Y, Kuo CH, Korivi M. Resistance Exercise Intensity is Correlated with Attenuation of HbA1c and Insulin in Patients with Type 2 Diabetes: A Systematic Review and Meta-Analysis. . International journal of environmental research and public health. 2019;16(1660-4601 ).
- Grace A, Chan E, Giallauria F, Graham PL, Smart NA. Clinical outcomes and glycaemic responses to different aerobic exercise training intensities in type II diabetes: a systematic review and meta-analysis. Cardiovascular Diabetology 2017;16(1475- 2840).
- Smith AD, Crippa A, Woodcock J, Brage S. Physical activity and incident type 2 diabetes mellitus: a systematic review and dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. Diabetologia. 2016;59(12):2527-45.
- Pai LW, Li TC, Hwu YJ, Chang SC, Chen LL, Chang PY. The effectiveness of regular leisure-time physical activities on long-term glycemic control in people with type 2 diabetes: A systematic review and meta-analysis. Diabetes Research and Clinical Practice 2016;113:77-85.
- Anand V, S. G, J. G, S. B, Pritzker M. Impact of Exercise Training on Cardiac Function Among Patients With Type 2 Diabetes: A SYSTEMATIC REVIEW AND META-ANALYSIS. Journal of Cardiopulmonary Rehabilitation and Prevention. 2018;38(6):358-65.
- Lee JH, Lee R, Hwang MH, Hamilton MT, Park Y. The effects of exercise on vascular endothelial function in type 2 diabetes: a systematic review and meta-analysis. Diabetology and Metabolic Syndrome 2018;10(1758-5996 ).
- Way KL, S.E. K, M.K. B, V.H. C, Johnson NA. The Effect of Exercise on Vascular Function and Stiffness in Type 2 Diabetes: A Systematic Review and Meta-analysis. Current Diabetes Reviews 2016;12(4):369-83.
- Boule NG, Kenny GP, Haddad E, Wells GA, Sigal RJ. Meta-analysis of the effect of structured exercise training on cardiorespiratory fitness in Type 2 diabetes mellitus. 2003;46:1071-81.