Policisztas ovarium syndroma (PCOS)

Megelőzés

Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti a PCOS kialakulásának kockázatát.

A fizikai aktivitás javallata PCOS-ben

PCOS esetén a fizikai aktivitás egyéb életmód-változtatásokkal javasolt. A fizikai aktivitást is magában foglaló életmódbeli beavatkozás a javasolt első vonalbeli kezelés minden PCOS-ben szenvedő nő számára az egészséges testsúly elérése és/vagy megtartása, valamint az anyagcsere és a reproduktív egészség optimalizálása érdekében.

A fizikai aktivitás hatása a PCOS-re

Akut hatások

Az inzulinrezisztencia génjeit másképp szabályozza egyetlen aerob fizikai aktivitás a PCOS-ben szenvedő elhízott nőkben, mint a normál BMI-vel rendelkező kontrollokban (1-3).

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A PCOS-ben szenvedő nőknél csökkenhet az androgénszint, a testsúly és a BMI, és esetleg javulhat az ovulációs funkció és a glükóztolerancia rendszeres fizikai aktivitás után (1. táblázat). Egy áttekintés (5) a fizikai aktivitást önmagában vagy diétával kombinálva hasonlította össze minimális kezeléssel vagy terápia mentességgel, egy másik áttekintés (4) pedig önmagában értékelte a fizikai aktivitást egy összehasonlító csoporthoz képest. A fizikai aktivitás dózisa és típusa a különböző vizsgálatokban eltérő volt. Az aerob fizikai aktivitás önmagában vagy izomerősítő tevékenységgel kombinálva volt a leggyakoribb, és a dózis a legtöbb esetben összhangban volt a fizikai aktivitásra vonatkozó általános egészségügyi ajánlásokkal.

Az endokrin eredmény (szabad androgén index) átlagosan -1,11 értékkel javult (95% CI -1,96 és -0,26 között), az antropometriai eredményeket tekintve pedig a testtömeg átlagosan 1,68 kg-mal csökkent (95% CI -2,66 és -0,70 között) és a BMI átlagosan 0,34 kg/m2-rel csökkent (95%-os CI -0,68 és -0,01 között) rendszeres fizikai aktivitás után. Nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+) mutatott jobb ovulációt (reprodukciós eredmény) és glükóztoleranciát.

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka policisztás ovárium szindrómában (PCOS).

*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás PCOS-ban

A policisztás ovárium szindrómában szenvedő nőknek aerob és izomerősítő fizikai tevékenység ajánlandó a következő célokból:

• csökkenti az androgénszintet, a testsúlyt és a BMI-t (++)
• javítja az ovulációs funkciót és a glükóz toleranciát (+)

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

A PCOS-ben javasolt fizikai aktivitás megfelel az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlásnak és nincs szükség további speciális ajánlásokra.

Diagnózis-specifikus tanácsok

• • Ha az egyén túlsúlyos/elhízott is, az aerob fizikai aktivitás dózisát meg kell duplázni legalább heti 300 perces közepes intenzitásúra vagy heti 150 perces erőteljes intenzitásúra (6).
  • A PCOS-ben szenvedő nőknek a rendszeres fizikai aktivitás hatására, rövid időn belül érzékelhetően változik a testalkatuk, pl. csökken a testzsír, nő az izomtömeg. Ezeket az előnyöket hangsúlyozni kell annak érdekében, hogy a PCOS-ben szenvedő nőket fizikai aktivitásra és sportolásra ösztönözzék.
  • A PCOS túlsúllyal/elhízással és metabolikus szindrómával jár, ami hosszú távon növeli a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, tovább hangsúlyozva a fizikai aktivitás szükségességét a PCOS megelőzésében és kezelésében.
  • A PCOS-ben és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben szenvedő egyéneknek szív- és érrendszeri betegségeikre optimális kezelést kell kapniuk, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot.

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

1. Dantas WS, Marcondes JA, Shinjo SK, Perandini LA, Zambelli VO, Neves WD, Barcellos CR, Rocha MP, Yance Vdos R, Pereira RT, Murai IH, Pinto AL, Roschel H, Gualano B. GLUT4 translocation is not impaired after acute exercise in skeletal muscle of women with obesity and polycystic ovary syndrome. Obesity (Silver Spring). 2015 Nov;23(11):2207-15.
2. Dantas WS, Murai IH, Perandini LA, Azevedo H, Moreira-Filho CA, Camara NO, Roschel H, Gualano B. Acute exercise elicits differential expression of insulin resistance genes in the skeletal muscle of patients with polycystic ovary syndrome. Clin Endocrinol (Oxf). 2017 May;86(5):688-697.
3. Dantas WS, Neves WD2, Gil S, Barcellos CRG, Rocha MP, de Sá-Pinto AL, Roschel H, Gualano B. Exercise-induced anti-inflammatory effects in overweight/obese women with polycystic ovary syndrome. Cytokine. 2019 Aug;120:66-70.
4. Lim SS, Hutchison SK, Van Ryswyk E, Norman RJ, Teede HJ, Moran LJ. Lifestyle changes in women with polycystic ovary syndrome. Cochrane Database Syst Rev. 2019 Mar 28;3:CD007506.
5. Harrison CL, Lombard CB, Moran LJ, Teede HJ. Exercise therapy in polycystic ovary syndrome: a systematic review. Hum Reprod Update 2011;17:171–83.
6. Stepto NK, Patten RK, Tassone EC, Misso ML, Brennan L, Boyle J, Boyle RA, Harrison CL, Hirschberg AL, Marsh K, Moreno-Asso A, Redman L, Thondan M, Wijeyaratne C, Teede HJ, Moran LJ. Exercise Recommendations for Women with Polycystic Ovary Syndrome: Is the Evidence Enough? Sports Med. 2019 Aug;49(8):1143-1157.