Perifériás artériás betegség

Megelőzés

A rendszeres fizikai aktivitás a perifériás artériás betegségek kialakulásának csökkent kockázatával állhat összefüggésben, jóllehet a dohányzás a fő kockázati tényező (1).

A fizikai aktivitás javallata perifériás artériás betegségben

Perifériás artériás betegségben (intermittáló claudicatio) a fizikai aktivitás (gyaloglás) javallata a dohányzás abbahagyásával és a megfelelő gyógyszeres kezeléssel együtt javasolt első vonalbeli kezelésként (4-6).

A fizikai aktivitás hatása a perifériás artériás betegségre

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A perifériás artériás betegségben szenvedő egyéneknél nőhet a járástávolság és javulhat az életminőség rendszeres fizikai aktivitás után (1. táblázat). Az időszakos futópados járás volt a legtöbbet tanulmányozott edzésforma (6). Emellett olyan alternatív formákat is tanulmányoztak, mint a karergométeres kerékpározás, a nordic walking és a rezisztencia gyakorlatok (kar-, láb- és törzsgyakorlatok) (6-8). A felügyelt gyakorlat hatékonyabb volt, mint az otthon végzett gyakorlat, de a hatékonyan felépített otthoni programok alternatívái lehetnek a felügyelt gyakorlatnak (6, 11-13). A legtöbb futópados programban az egyéneket arra utasították, hogy a mérsékelt vagy közepesen súlyos claudicatiós fájdalomig (3-5 percen belül el kell érni) járjanak, és összesen 5-10 percig sétáljanak, majd tartsanak 2-5 perces pihenőidőt a fájdalom csillapítására. (4, 6). A futópadon hetente 3 alkalommal, 30-60 perces edzés formájában legalább 3 hónapig gyalogoltak (14). Nem találtak azonban különbséget a gyaloglási teljesítményben a csak enyhe gyaloglásra, illetve a súlyos fájdalomig való eljutásra utasított személyek között (6), de ez további vizsgálatokat igényel.

A testmozgásnak nem volt hatása a boka-kar indexre, amely a láb véráramlási zavarainak mértéke (15). Nem találtak bizonyítékot a testmozgás amputációra vagy halálozásra gyakorolt hatására vonatkozólag. (15).

A felügyelt testmozgás és a revaszkularizáció hasonló hatással lehet a funkcionális kimenetelre, és a kombinált kezelésnek additív hatása lehet (5, 15-17). A felügyelt testmozgás csökkentheti a szisztolés vérnyomást perifériás artériás betegségben (18-20).

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka perifériás artériás betegségekben.

* Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás perifériás artériás betegségben

A perifériás artériás betegségben (szakaszos claudicatio) szenvedő egyéneknek aerob fizikai aktivitás (gyaloglás) ajánlandó a következő célokból:

• növeli a járástávolságot (++++)
• javítja az életminőséget (+++)

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

Bár elsődleges a fizikai aktivitás javallatában az aerob edzés a perifériás artériás betegeknél, de emellett az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlások itt is kell hogy érvényesüljenek. Fontosak az izomerősítések minden nagyobb izomcsoportot érintve, de ha nincs elég idő, akkor legalább az alsó végtag izmaira terjedjenek ki. Hasznosak a nyújtó gyakorlatok is, ha az egészségi állapot megengedi.  Javasolt az izom nyújtások végzése hetente 2-3-szor, bár a leghatékonyabb a napi rendszerességgel végzett nyújtás, melyekhez alkalmazhatunk dinamikus vagy statikus gyakorlatok. A nyújtó gyakorlatokat 2-4-szer ajánlott megismételni. A statikus nyújtásokat 10-30 másodpercig ajánlott kitartani. További lazító hatás érhető el relaxációs gyakorlatokkal.

Diagnózis-specifikus tanácsok

• A szakirodalomi adatok azt mutatják, hogy a fizikai tréningen alapuló gyakorlatok a terápiás időszak első 2-3 hónapjában a leghatékonyabbak, a beteg állapotváltozása szempontjából.(21)
• A fizikai aktivitást az egyénnel párbeszédben személyre szabottan kell végezni, és tartalmaznia kell tanácsadást, pl. a tünetek jellemzőiről, a javulás várható időtartamáról, olyan kockázati tényezőkről, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás, a lábápolás és a szociális támogatás (14).
• Kórházi környezetben felügyelt edzésprogram javasolt elsődlegesen (de strukturált otthoni vagy közösségi alapú edzésprogram is hasznos, ha a felügyelt edzés nem kivitelezhető vagy nem elérhető (4, 5, 11, 13).
• A felügyelt testmozgásról az otthoni/közösségi alapú edzésre való átállásban szükség van a viselkedésbeli változás támogatására, pl. egy edzőtől (6).
• A strukturált edzésprogram befejezése után a perifériás artériás betegségben szenvedő egyéneknek javasolni kell, hogy folytassák az egész életen át tartó testmozgást a nagyobb távú járásképességük megőrzése érdekében (6).
• Ne feledje, hogy az „alacsony fájdalom” gyakorlatok alternatívái, mint például az ergométeres kerékpározás lábbal vagy karral, a nordic walking és a kart, a lábakat és a törzset érintő rezisztencia edzés (4-8) növelhetik az edzéshez való pozitív hozzáállást és a kitartást (22, 23).
• Vizsgálni kell az alacsony járássebesség egyéb lehetséges okait is, például neurológiai betegségeket (pl. Parkinson-kór) vagy ortopédiai állapotokat.
• A perifériás artériás betegségben és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben szenvedő egyéneknek szív- és érrendszeri betegségeikre optimális kezelést kell kapniuk, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot. Gondolni kell arra, hogy a koszorúér-betegség, amely gyakori társbetegség, klinikai tünetekkel jelentkezhet olyan edzési időszak után, amikor nagyobb fokú kardiovaszkuláris terhelést végeztek.
• A hideg időjárás ronthatja a tüneteket, ilyen esetben hosszabb bemelegítést kell alkalmazni.

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

1. Hiatt WR, Cox L, Greenwalt M, Griffin A, Schechter C. Quality of the assessment of primary and secondary endpoints in claudication and critical leg ischemia trials. Vasc Med. 2005;10(3):207–13.
2. Hirsch AT, Haskal ZJ, Hertzer NR, et al. ACC/AHA 2005 practice guidelines for the management of patients with peripheral arterial disease (lower extremity, renal, mesenteric, and abdominal aortic): a collaborative report from the American Association for Vascular Surgery/Society for Vascular Surgery, Society for Cardiovascular Angiography and Interventions, Society for Vascular Medicine and Biology, Society of Interventional Radiology, and the ACC/AHA Task Force on Practice Guidelines (writing committee to develop guidelines for the management of patients with peripheral arterial disease): endorsed by the American Association of Cardiovascular and Pulmonary Rehabilitation; National Heart, Lung, and Blood Institute; Society for Vascular Nursing; TransAtlantic Inter-Society Consensus; and Vascular Disease Foundation. Circulation. 2006;113(11):e463–654.
3. Stein RA, Rockman CB, Guo Y, Adelman MA, Riles T, Hiatt WR, Berger JS.Arterioscler Thromb Vasc Biol. Association between physical activity and peripheral artery disease and carotid artery stenosis in a self-referred population of 3 million adults. 2015;35(1):206-12.
4. Gerhard-Herman MD, Gornik HL, Barrett C, Barshes NR, Corriere MA, Drachman DE, et al. 2016 AHA/ACC Guideline on the Management of Patients With Lower Extremity Peripheral Artery Disease: A Report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Clinical Practice Guidelines. J Am Coll Cardiol. 2017;69(11):e71-e126. Erratum in: J Am Coll Cardiol. 2017;69(11):1521
5. Aboyans V, Ricco JB, Bartelink MEL, Björck M, Brodmann M, Cohnert T, et al. 2017 ESC Guidelines on the Diagnosis and Treatment of Peripheral Arterial Diseases, in collaboration with the European Society for Vascular Surgery (ESVS): Document covering atherosclerotic disease of extracranial carotid and vertebral, mesenteric, renal, upper and lower extremity arteries Endorsed by: the European Stroke Organization (ESO)The Task Force for the Diagnosis and Treatment of Peripheral Arterial Diseases of the European Society of Cardiology (ESC) and of the European Society for Vascular Surgery (ESVS). Eur Heart J. 2018;39:763-816
6. Treat-Jacobson D, McDermott MM, Bronas UG, Campia U, Collins TC, Criqui MH et al. Optimal Exercise Programs for Patients With Peripheral Artery Disease: A Scientific Statement From the American Heart Association. Circulation. 2019;139(4):e10-e33
7. Tompra N, Foster C, Sanchis-Gomar F, de Koning JJ, Lucia A, Emanuele E. Upper versus lower limb exercise training in patients with intermittent claudication: a systematic review. Atherosclerosis. 2015;239:599-606.
8. Cugusi L, Manca A, Yeo TJ, Bassareo PP, Mercuro G, Kaski JC. Nordic walking for individuals with cardiovascular disease: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Eur J Prev Cardiol. 2017;24:1938-1955.
9. Golledge J, Maarij K, Moxon JV, Beard JD, Girold S, Wrang H, et al. Systematic Review and Meta-analysis of Clinical Trials Examining the Benefit of Exercise Programmes Using Nordic Walking in Patients With Peripheral Artery Disease. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2018;56:534-543.
10. Parmenter BJ, Mavros Y, Ritti Dias R, King S, Fiatarone Singh M. Resistance training as a treatment for older persons with peripheral artery disease: a systematic review and meta-analysis. Br J Sports Med. 2019 Apr 12. doi: 10.1136/bjsports-2018-100205. [Epub ahead of print].
11. Bäck M, Jivegård L, Johansson A, Nordanstig J, Svanberg T, Adania UW, et al. Home- based supervised exercise versus hospital-based supervised exercise or unsupervised walk advice as treatment for intermittent claudication: a systematic review. J Rehabil Med. 2015;47:801-8.
12. Hageman D, Fokkenrood HJ, Gommans LN, van den Houten MM, Teijink JA. Supervised exercise therapy versus home-based exercise therapy versus walking advice for intermittent claudication. Cochrane Database Syst Rev. 2018 Apr 6;4:CD005263.
13. Golledge J, Singh TP, Alahakoon C, Pinchbeck J, Yip L, Moxon JV, et al. Meta-analysis of clinical trials examining the benefit of structured home exercise in patients with peripheral artery disease. Br J Surg. 2019 Mar;106(4):319-331.
14. Treat-Jacobson D, McDermott MM, Beckman JA, Burt MA, Creager MA, Ehrman JK et al. Implementation of Supervised Exercise Therapy for Patients With Symptomatic Peripheral Artery Disease: A Science Advisory From the American Heart Association. Circulation. 2019;140(13):e700-e710. 11.
15. Lane R, Harwood A, Watson L, Leng GC. Exercise for intermittent claudication. Cochrane Database Syst Rev. 2017;12:CD000990.
16. Fakhry F, Fokkenrood HJ, Spronk S, Teijink JA, Rouwet EV, Hunink MGM. Endovascular revascularisation versus conservative management for intermittent claudication. Cochrane Database Syst Rev. 2018;3:CD010512.
17. Klaphake S, Buettner S, Ultee KH, van Rijn MJ, Hoeks SE, Verhagen HJ. Combination of endovascular revascularization and supervised exercise therapy for intermittent claudication: a systematic review and meta-analysis. J Cardiovasc Surg (Torino). 2018;59 (2):150-157.
18. van den Houten MM, Hageman D, Gommans LN, Kleijnen J, Scheltinga MR, et al. The Effect of Supervised Exercise, Home Based Exercise and Endovascular Revascularisation on Physical Activity in Patients With Intermittent Claudication: A Network Meta-analysis. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2019;58:383-392.
19. Cornelis N, Nassen J, Buys R, Fourneau I, Cornelissen V. The Impact of Supervised Exercise Training on Traditional Cardiovascular Risk Factors in Patients With Intermittent Claudication: A Systematic Review and Meta-Analysis. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2019;58:75-87.
20. Jansen SCP, Hoorweg BBN, Hoeks SE, van den Houten MML, Scheltinga MRM, Teijink JAW, et al. A systematic review and meta-analysis of the effects of supervised exercise therapy on modifiable cardiovascular risk factors in intermittent claudication. J Vasc Surg. 2019;69:1293-1308.e2.
21. Bulmer AC, Coombes JS. Optimising exercise training in peripheral arterial disease. Sports Med. 2004;34(14):983–1003.
22. Ritti-Dias RM, Correia MA, Andrade-Lima A, Cucato GG. Exercise as a therapeutic approach to improve blood pressure in patients with peripheral arterial disease: current literature and future directions. Expert Rev Cardiovasc Ther. 2019;17):65-73.
23. Harwood AE, Smith GE, Cayton T, Broadbent E, Chetter IC. A Systematic Review of the Uptake and Adherence Rates to Supervised Exercise Programs in Patients with Intermittent Claudication. Ann Vasc Surg. 2016;34:280-9.
24. Lin E, Nguyen CH, Thomas SG. Completion and adherence rates to exercise interventions in intermittent claudication: Traditional exercise versus alternative exercise - a systematic review. Eur J Prev Cardiol. 2019;26:1625-1633.