Szorongásos zavarok

Megelőzés

A rendszeres fizikai aktivitás a szorongásos tünetek kialakulásának csökkent kockázatával áll összefüggésben (1-9). Alkalmazható az egészségeseknél javasolt fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás.

A fizikai aktivitás javallata szorongásos zavarokban

Szorongásos zavarok esetén a fizikai aktivitás egyéb életmódváltoztatásokkal, kognitív viselkedésterápiával (CBT) vagy gyógyszeres kezeléssel együtt javasolt.

A fizikai aktivitás hatása a szorongásos zavarokra

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

Az agorafóbiával vagy anélküli pánikbetegségben szenvedő egyéneknél csökkenhetnek a szorongásos tünetek a rendszeres fizikai aktivitás eredményeként (1. táblázat), ha aerob fizikai tevékenységet vagy aerob- és izomerősítő tevékenység kombinációját végeznek heti 3-4 alkalommal 10-12 héten keresztül (16,17). Azt találták, hogy a fő szorongásos tünetekre szignifikánsan nagyobb hatása van a CBT-nek (16) vagy az antidepresszáns gyógyszereknek (17), mint a fizikai aktivitásnak.

A generalizált szorongásos zavarban szenvedő fiatal nőknél heti 2 alkalom izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás 6 héten keresztül 60%-os, illetve 40%-os remissziós arányt eredményezett, szemben a várólistásoknál megfigyelt 30%-kal (18). Mindkét edzési módszer közepes vagy jelentős javulást eredményezett a generalizált szorongásos zavarra jellemző jelekben és tünetekben (19). Szociális szorongásos zavarokkal küzdő egyének esetében a heti háromszori aerob fizikai aktivitás 8 héten át ugyanolyan hatékonyan csökkentette a tüneteket, mint a tudatos jelenléten alapuló stresszcsökkentés, a remissziók aránya közötti jelentős különbség nélkül, 29%-os, illetve 22%-os aránnyal (20).

Számos tanulmány vizsgálta a fizikai aktivitás és a szorongás kezelésére javasolt terápiák, mint például a CBT vagy a gyógyszeres kezelés kombinálásának hatékonyságát, és pozitív hatásokat találtak (21-28). Túl kevés hosszú távú követéses vizsgálat áll rendelkezésre a fizikai aktivitás szorongásos tünetekre vonatkozó hatásairól szorongásos zavarokban szenvedőknél, de egyes tanulmányok kimutatták, hogy a fizikai aktivitás hatása mind a 3, mind a 12 hónapos utánkövetés során fenntartható a szociális szorongásos zavarokban és pánikbetegségben szenvedőknél (20,16). A  klinikai vizsgálatok kis száma és különbözősége miatt, a fizikai aktivitás szorongásra gyakorolt hatásával foglalkozó metaanalízisek ellentmondásos eredményeket hoztak.  (13-15).

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka pánikzavarban.

*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás szorongásos zavarokban

Pánikzavarokban szenvedő egyéneknek aerob fizikai aktivitás ajánlandó a következő célokból:

• csökkenti a szorongást (+++)

A fizikai aktivitás kiegészítő kezelésként használható minden típusú szorongás esetén, mivel ez akutan csökkenti a szorongás tüneteit.

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

A szorongásos zavarokban javasolt fizikai aktivitás elsősorban az aerob tréningre helyezi a hangsúlyt, de az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás alapján, javasoljon kiegészítő izomerősítő és nyújtó-lazító tevékenységet is emellé, ha a beteg egészségi állapota megengedi.

Diagnózis-specifikus tanácsok

• • Akut szorongáscsökkentés érhető el legalább 15 perces erőteljes intenzitású aerob fizikai aktivitással. A tartós szorongáscsökkentés érdekében (legalább 12 hónapig) legalább 10-12 hét fizikai aktivitás javasolt.
  • Gyakorlati és igen lényeges jelenség, hogy sok ember paradox módon a testmozgás elkezdésekor szorongást tapasztal. Ennek az a magyarázata, hogy a szimpatikus idegrendszer fizikai aktivitás közbeni aktiválódása megnövekedett pulzusszámot, izzadást és gyorsabb légzést okoz, amelyek ugyanazok a fizikai reakciók, mint súlyos szorongás esetén. Sok szorongásos betegségben szenvedő személy ezért kerüli a fizikai aktivitást, mivel azt tapasztalják, hogy az fokozott szorongáshoz vezet. Ez különösen lényeges azok számára, akiknél pánikrohamok jelentkeznek. Ha az egyént előre tájékoztatják erről a jelenségről, a fizikai szorongásos tünetek kevésbé riasztóak, és sokan jó eredménnyel végezhetnek valamilyen fizikai tevékenységet (29).
  • A szorongásos és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben szenvedő egyéneknél a szív- és érrendszeri betegségek optimális kezelése javasolt, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot.

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

1. Kandola A, Vancampfort D, Herring M, Rebar A, Hallgren M, Firth J, Stubbs B. Moving to Beat Anxiety: Epidemiology and Therapeutic Issues with Physical Activity for Anxiety. Curr Psychiatry Rep. 2018;20:63. Review.
2. ten Have M, de Graaf R, Monshouwer K. Physical exercise in adults and mental health status findings from the Netherlands mental health survey and incidence study (NEMESIS). J Psychosom Res. 2011;71:342-8.
3. Ströhle A, Höfler M, Pfister H, Müller AG, Hoyer J, Wittchen HU, Lieb R. Physical activity and prevalence and incidence of mental disorders in adolescents and young adults. Psychol Med. 2007;37(11):1657-66.
4. Long BC, van Stavel R. Effects of exercise on anxiety: A meta-analysis. Journal of Applied Sport Psychology 1995;7:167-189.
5. Stubbs B, Koyanagi A, Hallgren M, Firth J, Richards J, Schuch F, Rosenbaum S, Mugisha J, Veronese N, Lahti J, Vancampfort D. Physical activity and anxiety: A perspective from the World Health Survey. J Affect Disord. 2017a;208:545-552.
6. Hallgren M, Nguyen TT, Herring MP, McDowell CP, Gordon BR, Stubbs B, Bellocco R, Lagerros YT. Associations of physical activity with anxiety symptoms and disorders: Findings from the Swedish National March Cohort. Gen Hosp Psychiatry. 2019;Maj- Jun;58:45-50.
7. WHO-World Health Organization. Global recommendations on physical activity for health. 2010. https://www.who.int/dietphysicalactivity/factsheet_recommendations/en/
8. McDowell CP, Dishman RK, Vancampfort D, Hallgren M, Stubbs B, MacDonncha C, Herring MP. Physical activity and generalized anxiety disorder: results from The Irish Longitudinal Study on Ageing (TILDA). Int J Epidemiol. 2018;47:1443-1453.
9. Powell KE, King AC, Buchner DM, Campbell WW, DiPietro L, Erickson KI, et al. The Scientific Foundation for the Physical Activity Guidelines for Americans, 2nd Edition. J Phys Act Health. 2018 Dec 17:1-11. doi: 10.1123/jpah.2018-0618
10. Esquivel G, Díaz-Galvis J, Schruers K, Berlanga C, Lara-Muñoz C, Griez E. Acute exercise reduces the effects of a 35% CO2 challenge in patients with panic disorder. J Affect Disord. 2008;107:217-20.
11. Ströhle A, Graetz B, Scheel M, Wittmann A, Feller C, Heinz A, Dimeo F. The acute antipanic and anxiolytic activity of aerobic exercise in patients with panic disorder and healthy control subjects. J Psychiatr Res. 2009;43:1013-7.
12. Herring MP, Monroe DC, Gordon BR, Hallgren M, Campbell MJ. Acute Exercise Effects among Young Adults with Analogue Generalized Anxiety Disorder. Med Sci Sports Exerc. 2019;51:962-969.
13. Bartley CA, Hay M, Bloch MH. Meta-analysis: aerobic exercise for the treatment of anxiety disorders. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry. 2013;45:34-9.
14. Aylett E, Small N, Bower P. Exercise in the treatment of clinical anxiety in general practice - a systematic review and meta-analysis. BMC Health Serv Res. 2018;18:559.
15. Stubbs B, Vancampfort D, Rosenbaum S, Firth J, Cosco T, Veronese N, Salum GA, Schuch FB. An examination of the anxiolytic effects of exercise for people with anxiety and stress-related disorders: A meta-analysis. Psychiatry Res. 2017b;249:102-108.
16. Hovland A, Nordhus IH, Sjøbø T, Gjestad BA, Birknes B, Martinsen EW, Torsheim T, Pallesen S. Comparing physical exercise in groups to group cognitive behaviour therapy for the treatment of panic disorder in a randomized controlled trial. Behav Cogn Psychother. 2013;41:408-32.
17. Broocks A, Bandelow B, Pekrun G, George A, Meyer T, Bartmann U, Hillmer-Vogel U, Rüther E. Comparison of aerobic exercise, clomipramine, and placebo in the treatment of panic disorder. Am J Psychiatry. 1998;155:603-9.
18. Herring MP, Jacob ML, Suveg C, Dishman RK, O'Connor PJ. Feasibility of exercise training for the short-term treatment of generalized anxiety disorder: a randomized controlled trial. Psychother Psychosom. 2012;81:21-8.
19. Herring MP, Jacob ML, Suveg C, O’Connor PJ. Effects of short-term exercise training on signs and symptoms of generalized anxiety disorder. Mental Health and Physical Activity 2011;4:71-77.
20. Jazaieri H, Goldin PR, Werner K, Ziv M, Gross JJ. A randomized trial of MBSR versus aerobic exercise for social anxiety disorder. J Clin Psychol. 2012;68:715-31.
21. Bischoff S, Wieder G, Einsle F, Petzold MB, Janßen C, Mumm JLM, Wittchen HU, Fydrich T, Plag J, Ströhle A. Running for extinction? Aerobic exercise as an augmentation of exposure therapy in panic disorder with agoraphobia. J Psychiatr Res. 2018;101:34-41.
22. Cromarty P, Robinson G, Callcott P, et al. Cognitive therapy and exercise for panic and agoraphobia in primary care: pilot study and service development. Behav Cogn Psychother. 2004;32:371-4.
23. Gaudlitz K, Plag J, Dimeo F, Ströhle A. Aerobic exercise training facilitates the effectiveness of cognitive behavioral therapy in panic disorder. Depress Anxiety. 2015;32:221-8.
24. Hovland A, Johansen H, Sjøbø T, Vøllestad J, Nordhus IH, Pallesen S, Havik OE, Martinsen EW, Nordgreen T. A Feasibility study on Combining Internet-Based Cognitive Behaviour Therapy with Physical Exercise as Treatment for Panic Disorder-- Treatment Protocol and Preliminary Results. Cogn Behav Ther. 2015;44:275-87.
25. Jacquart J, Roquet RF, Papini S, Powers MB, Rosenfield D, Smits JAJ, Monfils MH. Effects of acute exercise on fear extinction in rats and exposure therapy in humans: Null findings from five experiments. J Anxiety Disord. 2017;50:76-86.
26. McEntee RJ, Haglin RP. Cognitive group therapy and aerobic exercise in the treatment of anxiety. Journal of College Student Psychotherapy 1999;13:37-55.
27. Merom D, Phongsavan P, Wagner R, Chey T, Marnane C, Steel Z, Silove D, Bauman A. Promoting walking as an adjunct intervention to group cognitive behavioral therapy for anxiety disorders--a pilot group randomized trial. J Anxiety Disord. 2008;22:959- 68.
28. Schwartz SG & Kaloupek DG. Acute exercise combined with imaginal exposure as a technique for anxiety reduction. Canadian Journal of Behavioural Science, 1987;19:151-166.
29. Martinsen EW. Physical activity in the prevention and treatment of anxiety and depression. Nord J Psychiatry. 2008;62 Suppl 47:25-9.